ügyvéd, Borsod vármegye nyug. aljegyzője, M. Pál ev. lelkész és író fia, M. László rendőri fogalmazó s író testvérbátyja, szül. 1851. márcz. 21. Tállyán (Zemplénm.); iskoláit Sárospatakon végezte. Miskolczra 1872-ben ment mint joggyakornok; 1877. tette le az ügyvédi vizsgát, majd megyei másod aljegyző lett; ezen állását elhagyta, mert jobb kezének ujjai megbénultak. Kiváló érdemeket szerzett Miskolcz zenei életének föllendítése körül. A dalár-egyletnek 1875 óta tagja, tíz éven át karnagya s a miskolczi evangel. reform. iskolaszéknek tagja volt. Meghalt 1902. ápr. 12. Miskolczon.
A Miskolcz cz. hetilap munkatársa volt 1875-től és segédszerkesztője 1878. őszétől 1879. aug. végeig (ezen lapban jelentek meg tárczái és elbeszélései); 1879-től a Borsod cz. hetilapba dolgozgatott, többnyire tárczaközleményeket, sokszor azonban időszerű társadalmi kérdésekkel foglalkozó czikkeket is, míg 1884. jan. 1-től ezen lapnak társszerkesztője s azon év júl. 1-től annak halálaig felelős szerkesztője volt.
Álneve és jegye: Nemere, «P. »
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1902. 103. sz. (Nekr.)
Miskolczi Napló 1902. ápr. 15.
Borsod 1902. 16. sz. és önéletrajzi adatok.