városi aljegyző Szegeden, Csanádmegye táblabirája; az első polgári zenekart szervezte, egyúttal 1838-ban zenészeti-iskolát alapított Szegeden; állítólag az őrültek házában halt el.
Költeményei, elbeszélései és czikkei a Regélőben (1833-34. költ. és Tóth Mihály, Szeged főbirája a XVI. sz.-ban, Vedres István élete, Aphorizmák, A temerkényi csikós, néprege, elb., 1835. Szórejtvény, elb. és költ., 1836. Nagy Ferencz nekr., Szeged történetei, Égések Szegeden, Bérő János nekr. és költ., 1837. Hamvazó szerda, Egy két szó a szegedi gyuladásokról és elb., 1838. Pest Buda fővárosának a Duna árjától jövendőre megmentésök); a Honművészben (1834. Szegedről, Tánczmulatság Szegeden, Szegedi casino igazgatóságának újíttatása, Gróf Széchenyi István megtiszteltetése Szegedről, Szegedi szüret, Szegedi sétahely és muzsikaintézet, elb. és költ., 1835. Szegedi gyász ájtatosság., Szegedi hangász nevendék próbatétele, Szegedi casino közgyűlése. A pest-szegedi csatornáról, Rózsa Imre nekr., Török követ Szegeden, Szegedi szüret, elb. és költ. 1838. Szeged-szabadkai állandó szinész-társaság alapítása iránti javaslat, Valódi nemesség, Szenvedély); a Koszorúban (1834., 1836. Költemények).
Munkája: Gyász-versek, mellyeket nagys. Fáji Fáy Gunegunda asszonyságnak néhai királyi-tanácsos nagys. Horgosi Kárász István úr özvegyének e folyó évi szent András hava 16. történt elhunytára készített… Szeged, 1834.
Kéziratban: Szeged város története és leírása, melyet 1836-ban kiadni szándékozott.
Társalkodó 1836. 21. sz.
Petrik Bibliogr.
Reizner János, Szeged története III, 351., 359., 372., 401. l.