ev. ref. lelkész, szül. 1798. jan. 15. Gyulajon (Szabolcsm.), hol atyja M. János szintén pap, édes anyja a híres gelei Katona István egyik unokája Kathona Zsuzsánna volt. M. az elemi iskolákat Kis-Varsányban kezdte, hova atyja lelkészül ment; de már nyolcz éves korában a debreczeni főiskolába küldték, hol 1812-ben lépett a felső osztályba. 1820-ban mint VIII. éves diák küldetett a tanári testület által a turkevei iskola rendbehozására; 1823. és 24-ben Szepesmegyében, Pozsonyban és Bécsben tartózkodott a német nyelv elsajátítása végett, minthogy külföldi akadémiákra menni akkor tilos volt. Ekkor a papi vizsgát letette és két évig Duna-Vecsén, egyig Szalk-Szent-Mártonban káplánkodott. 1829-ben sárkeresztúri (Fehérm.) rendes pappá lett, hol kilencz évet töltött, 1838-ban pedig szent-márton-kátai lelkészszé választották. 1854-ben a kecskeméti tractus alesperese, 1860-ban főesperese lett. Meghalt 1868. jún. 22. Szent-Márton-Kátán.
Egyházi beszédei a következő gyűjteményekben: a Fördős Lajos által szerkesztett Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok (Kecskemét, 1857-58) X-XII. füzetében és ugyanattól Gyászesetekre (Kecskemét, 1864-65.) XI-XIII. füz. és a Szász Károly által szerkesztett Különféle papi dolgozatok. Pest, 1860. I. és III. füz.
Munkája: Beigtató beszéd, melyet tartott máj. 1. Kecskemét, 1856. (Fördős Lajos beiktatására).
Az Áhitatosság óráinak egyik fordítója volt.
Kéziratban több egyházi beszéde van.
Uj M. Athenás 287. l.