szinész, utóbb hirlapíró, szül. 1860. nov. 27. Miskolczon és ugyanott az ág. ev. és ref. gymnasiumban végezte tanulmányait. Weiszman családi nevét 1880-ban Miskolczira változtatta; miután 1879-ben Latabár Endre fiánál Dezsőnél szinész lett és bevándorolta a társasággal Magyarországot, volt Kolozsvárt, Aradon (1880-81), Kecskeméten, 1880-ban lett először szinész-igazgató T.-Becsén. 1885 tavaszán szüleivel kivándorolt Amerikába és New-Yorkban szerkesztette 1887-ig az Amerikai Nemzetőrt előbb névtelenül, aztán nevével. A honvágy azonban haza hozta s Kolozsvárt az Erdélyi Hiradó helyettes szerkesztője lett; színigazgató volt 1893. virágvasárnapjától (Deésen) 1894. márcziusig (Székely-Udvarhelyen). Ezután a budapesti népszinházhoz került, majd a Képes Családi Lapok főmunkatársa lett. A Hétfői Lapok, M. Zenészek Lapja, M. Kiállítási Közlöny, Telefon, Vasárnapi Lapok, Nemzetközi Művészeti Szemle, Vasárnap és Illustrált Lapokat is szerkesztette.
Elbeszéléseket, rajzokat írt a Borsodmegyei Lapokba (Különleges útikaland); a Szabolcsmegyei Közlönybe (1880), a Szinészek Lapjába (1886. Az amerikai szinházakról); a Vasárnapi Ujságba (1889. Nyilvános parkok New-Yorkban); a Képes Családi Lapokba (1889-90. rajzok, 1891-94. Összetört szivek, regény, Fény a sötétségben, regény, elb. és rajzok, 1895. Egy leány a vérpadon, regény, magyarosítva s elb.); a Fővárosi Lapokba (1889. 141. sz. A tengerentúli magyarokról); a Szegedi Hiradóba (1891-92. Az őrnagy szerencséje, regény, James Payn után angolból), az Egyetértés, Szabad Szó, Budapest és Kis Ujság cz. lapokba. Elbeszéléseinek java része az Erdélyi Hiradóban jelent meg. A Vasárnapi Lapokban (egy fordított regénye Huszár Miklós álnév alatt).
Munkái:
1. Öröm és bánat. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1885.
2. Igaz szerelem. Eredeti regény. Kiadja a Képes Családi Lapok. Bpest, 1890.
3. A Yankeek országából. Amerikai történetek. Bpest, 1891.
4. Humbug! … Amerikai történetek. Bevezeti Küry Klára. Bpest, 1894.
5. A felsült szerelmesek, vígj. 1 felvon. Irta Plouvier Ede, ford. Bpest, 1894. (Műkedvelők Színműtára és Monologok gyűjteménye I.).
6. A villám. Víg dialog. Irta Marguerita, ford. Bpest, 1884. (Műkedv. Sz. II.).
7. A földön maradt angyal. Színmű 1 felv. Bpest, 1894. (Műkedv. Színműtára III.).
8. Egy fényképész a ki nem fotografál. Életkép 1 felv. Írta Manchecourt, ford. Bpest, 1894. (Műkedv. Sz. IV.).
9. A földön maradt angyal. Színmű 1 felv. Bpest, 1894. (Műkedv. Színműtára III.)
10. Gyors eljegyzés. Vígj. 1 felv. Irta Payn James, ford. Bpest, 1894. (Műk. Sz. V.).
11. A letétbe helyzett csók. Monolog nők számára. Bpest, 1896. (Műk. Sz. X.).
12. A doktor kisasszony. Monolog nők számára. Bpest, 1896. (Műk. Sz. XIII.).
Még a következő eredeti és fordított regényei jelentek meg: Tisztító tűzben, Szerelemért halálba, Bálványimádók, Kalvaria útján, Csillagos lobogó alatt, Csintalan történetek (Luczifor álnév alatt), Jack, Királyok számüzetésben, A szerelem vértanúi (a Kis Ujságban) és Öröm és bánat emlékei, melyek különböző lapokban és különnyomatban jelentek meg.
Szerkesztette a Szinházi Évkönyvet (Arad, 1881. Ebben tőle: Naplótöredék, Velencze 1879. jún. 10. beszély és rajz); a Szinészeti Évkönyvet (Kecskemét 1882); az Erdélyi Irók és művészek Almanachját. Kolozsvár, 1892. (Fekete Bélával együtt; ebben van arczk. és névaláírása s egy beszélykéje); szerkesztett még Kecskeméten is egy szinházi Almanachot.
Szinművei közül: Kézfogó (Feld városligeti színkörében 1889-ben), Kicsike, dramolette (Miskolczon 1885-ben s még több helyt, így Ungvárt) és A kis bóbitás (Győrött 1900-ban) kerültek színre.
Álnevei: Mihályi Hugó (a Fővárosi Lapokban s az Erdélyi Hiradóban) Huszár Miklós (egy-két ford. regényeinél), Fehér Árpád és Milden Harriet.
Lakatos Ottó, Arad története III. 70. l.
M. Könyvészet 1890-91., 1894., 1896.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.