ev. ref. lelkész, szül. 1628-ban Miskolczon; Sárospatakon tanult, honnét külföldre ment; az 1650-1651. tanévben Utrechtben tanult, 1653. júl. 8. pedig a franekerai egyetemre iratkozott be; a latin, görög és német nyelvben kiképezte magát. Külföldről hazatérte után késmárki Thököly István báró nevelője volt; azután lelkészi állást viselt 1665-ig Ónodon, ettől fogva Bodrog-Kereszturon, a honnét 1672-ben vagy 1673-ban Báthory Zsófia elkergette. Csakhamar Szilágy-Somlyón, 1686-ban pedig Nagybányán kapott lelkészi hivatalt. A vallási üldözés elől azonban 1689-ben ismét menekülnie kellett. 1690. jan. Erdélybe ment, hol egy ideig minden hivatal nélkül tartózkodott és ezen bizonytalan állapotában némely főasszonyok házánál köztiszteletben és nagy becsülésben részesült; többnyire Görgényben tartózkodott; míg nem 1691. őszén magyar-igeni, 1695-ben székely-udvarhelyi esperes-lelkész lett és itt halt meg 1696-ban.
Munkái:
1. Angliai Independentismus avagy Az Ecclesiai fenyítékben, és a külső Isteni tiszteletre tartozó jó rendtartásokban, minden Reformata Ecclesiaktól különöző fejetlen lábság. Eggynehány szava hihető, túdos, Belgiumi Doctorocnak irásokbul, rövideden összve szedegettetett, es Magyar nyelven ki bocsáttatott. Ultrajectumban M. DC. LIV.
2. Egy jeles Vad-Kert, Avagy az oktalan állatoknak, úgy mint: (1) A Négy lábúaknak, (2) A Madaraknak, (3) Az Halaknak, (4) A Tsúszó-mászó állatoknak, (5) A Bogaraknak, öt Könyvekbe foglaltatott tellyes Historiaja. Melly Elsőben A Tudós és Hires Franzius Farkas, Wittébergiai Sz: Irás Magyarázó Doktor által Deák nyelven irattatott, és sok izbe kinyomtattatott. Az után a Bóldog Emlékezetű Miskolczi Gáspár… által, Magyar nyelvre fordíttatott. Mostan pedig a magyar Nemzet kedveért mint ollyan hasznos Munka, közönséges haszonra Világra bocsáttatott. Lőcse, 1702. (2. kiadás. Hely n. 1769. Ism. Székely Nemzet 1887. 1. sz.).
Czvittinger, David, Specimen Hungariae Literatae Virorum Eruditione Clarorum Natione Hungarorum. Francofurti et Lipsiae, 1711. 254. l. (Hol keresztneve Istvánnak iratik).
Bod, M. Athenas 178. l.
Horányi, Memoria II. 624. l.
Katona, Historia Critica XXXVI. 740. l.
Arpadia. Kassa, 1835. II. (Névaláirása 1672. aug. 2. a mellékleten).
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Gróf Kemény József, Történeti és Irodalmi Kalászatok. Pest, 1861. 198. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 378., 654. l.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő VI. 144., VII. 56. l.
Szilády Áron, Régi M. Költők Tára IV. 318., 329. l.
Történelmi Tár 1886. 792. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 392. l.