r. kath. plébános és alesperes, szül. 1829. okt. 8. Jolsván (Gömörm.), hol atyja előkelő birtokos polgár és hosszabb ideig a város polgármestere volt; a négy alsó gymnasiumi osztályt Rozsnyón, az ötödiket Miskolczon, a hatodikat Nagyváradon nagybátyja Szidor premontrei rendű kanonok és gymnasiumi igazgató felügyelete alatt, a ki nagy hatással volt költői tehetségének fejlesztésére, végezte. 1844-ben az egri főegyházmegyei papok közé vétetett fel és mint II. éves theologus Zsenge mutatványok cz. alatt írott lapot szerkesztetté és két értekezésével: A lelkipásztor és Jézus jelleme cz. jutalmat nyert. A theologiai tanfolyam befejezése után (1850) hét évig a főegyházmegyei irodában működött. 1852. ápr. 27. áldozópappá szenteltetett és 1853. novemberig árokszállási, 1854-55-ben pedig egri segédlelkész volt; ekkor ismerkedett meg Szemere Pállal, kivel szoros baráti viszonyt tartott. 1855. aug. 30. Bartakovics Béla érseki egri főegyházi hitszónokká nevezte ki, mely hivatalát kilencz évig viselte; egyszersmind tanárrá s 1858-ban ugyanitt igazgatóvá mozdíttatott elő. 1866. aug. 4. Szent-Erzsébetre (Hevesm.) plébánosnak nevezte ki érseke. 1874. szept. 2. a felső-hevesi egyházkerület alesperesévé neveztetett ki. Az 1875-ben megalakult egri egyházmegyei irodalmi egylet szépirodalmi szakosztályának elnökévé választatott. 1877. máj. betegeskedi kedzett és könnyebb gyógykezelés végett Egerbe ment, hol az irgalmas rendűek kolostorában vett szállást, de baja mindegyre súlyosabbá lőn és jún. 5. meghalt.
Első költeménye: Madonna della Sedia cz. a Családi Lapokban jelent meg (1853. I. 9. sz. és attól fogva sok költeményt írt e alpba 1858-ig); írt még költeményeket a Vasárnapi Ujságba (1857-59., 1861., 1875), a Sárosi Gyula Albumába (1857), a Szépirodalmi Közlönybe (1858), a Hölgyfutárba (1859), a Képes Ujságba (1859-60.), a Nefelejtsbe (1860), az Egri Népkönyvbe (1863-1866.), a M. Államba sat.; czikke a M. Sajtóban (1857. 65., sz. Egy szó Mayer István Homiliáiról); Magyar Ferencz, Szent István ... áldott emlékezete cz. munkája végén (Eger, 1859. Hymnusz), a Tanférfiak könyvében (Buda, 1860.), az Egri egyházmegyei Közlönyben (1873. 3. sz. Nyilatkozat papnyugintézetünk érdekében, 7. sz. Nyilt levél nagys. és főt. Pánthy Endre kanonok úrhoz ugyanazon ügyben).
Munkái:
1. Pálmalomb ft. Lipovniczky N. János, egri főegyházi őr- és gyóntató kanonok ... arany áldozata ünnepére máj. 13. 1855. (Költemény).
2. Arafohász az áldáshoz, midőn kis-apponyi Bartakovics Béla egri érsek ő kegyelmessége az angol szűzek egri intézete kápolnáját 1855. jún. 19. ünnepélyesen megáldaná. U. ott. (Költ.).
3. Özvegyek és árvák hála-könyei. Nagymélt. Kis-Apponyi Bartakovics Béla egri érseknek, mint az egri megyei kántor-tanítók nyugdíjintézete alapítójának áldozva ugyanazon testület által 1857. okt. 15. U. ott. (Költ.).
4. Piros pünkösd. Hymnus, melyet az 1857. bérmálás alkamával zengett az egri főelemi ifjúság. U. ott.
5. Az irgalom leányai. U. ott, 1858. (Költ.).
6. Mindszenty Gedeon költeményei. U. ott, 1859. (Ism. Budapesti Hirlap 1859. 302. sz., Nefelejts 1860.).
7. Az ipar valláserkölcsi s hazafiúi szempontból. Egyházi beszéd, melyet az egri kath. legény-egylet zászló fölszentelése és ünnepélyes megnyitása alkalmával az egri főegyházban szept. 8. 1860. mondott. U. ott, 1860.
8. A kath. meggyőződés ereje szent István első magyar királyban. Egyházi beszéd, melyet 1862. aug. 20. az egri főegyházban mondott. A tiszta jövedelem a dédesi róm. kath. templom új oltárképe javára szenteltetik. U. ott, 1862.
9. A boldogságos szűz Mária hava. Imakönyv a májusi ájtatoskodók számára. U. ott, 1864. (Görres Guido Mária-dalaival.).
10. IX. Pius. Kathol. jellemrajz. Veuillot Lajos után ... U. ott, 1864.
11. Hódolat Bartakovics Béla egri érseknek aranymiséjére. U. ott, 1865. (Költ.).
12. Zengő szobor. Költői monolog a Lengyel Miklós által felállított Mária-szobor leleplezésére. U. ott, 1867.
13. Költői monolog Lengyel M. Immaculata szobrára. U. ott, 1867.
14. Mindszenty Gedeon újabb költeményei. Kiadta Lonkay Antal. Pest, 1868.
15. IX. Pius aranyáldozatára. U. ott, 1869.
16. Ünnepi alkalmi beszédek. Függelékül hat Mária beszéddel. Eger, 1872.
17. Egyházi beszéd Benőfy Soma plébánosi beiktatásakor. Pest, 1873.
18. Zengő tavasz. Nagys. és főt. Lengyel Miklós egri nagyprépost kinvezeési ünnapélyére. Bpest, 1875.
19. Mindszenty Gedeon legújabb költeményei. Kiadja a Szent-István Társulat. U. ott, 1877. (Szerző életrajzával).
20. Vasárnapi egyházi beszédek. Összeállította Ujlaky Dezső volt egri papnövendék jelenleg zsérczi jegyző. Kiadta Szolcsányi Gyula. Eger, ...
Kiadta Pajer Antal, Orgona-virágok cz. verskötetét (Eger, 1858). Levelei a m. n. múzeumban: Simonffy Kálmánhoz, Eger 1855. márcz. 23., ápr. 26., aug. 9., Szent-Erzsébet 1868. decz. 29.
Szerkesztette az Egri Népkönyv négy füzetét (1863-66).
Danielik, M. Irók II. 203. lap.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Pest, 1862. 142. lap.
Magyar Emlékkönyv. Eger, 1865. 280. lap.
1877: Fővárosi Lapok 128., Eger 24., Vasárnapi Ujság 23. sz. (Nekr.).
Irodalmi Szemle 1877. 7. sz., 1878. 2., 3. sz., 1879. 76-79. sz. (Tárkányi).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Figyelő XX. 1886. (Szemere Pál és M.; levelezése Halász Dezsővel), XXIV. 1888. 34. l. (Abafi L.).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Állam 1891. 250. sz. (M. és anyja), 1892. 74. sz.
Eger és Vidéke 1891. 29. sz. (Violet Gyula).
Kath. Szemle 1892. (Huttkay).
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 178. lap.
Michalek Manó, Az egri érsekmegyei könyvtár czímjegyzéke. Eger, 1893. 429., 1171. l.
Jászberényi főgymn. Értesítője 1894.
Egyetemes Philol. Közlöny XX. 166. lap.
Violes Gyula Mindszenty Gedeon élete és költészete és gyászjelentés.