Milutinovits Simon (serajevói),
érseki titkár, szül. 1791. okt. 3. Serajevóban; elemi iskoláit Zimonyban, a gymnasiumot Karlóczán, a bölcseletet Szegeden végezte. 1813-ban önkéntes volt Szerbországban. A hadjárat után a Szerémségben tartózkodott, majd ismét a Balkánra költözött. Viddinben török fogsába került, de kiszabadult fogságából és ott tanítóskodott. Viddinből Bessarabiába ment és 1826-ban Lipcsébe. 1827-ben Montenegróba került, hol az érsekség titkára lett. Utóbb Milos fejedelem kinevezte Szerbia történetírójává. 1838-ban Budán tartózkodott. Meghalt 1847-ben.
Munkái:
1. Srbijanka. Lipcse, 1826. (Szerb leány).
2. Nakolike piesnice staré, nové, prevedene is socsiniene. U. ott, 1826. (Néhány eredeti s fordított költemény).
3. Zorica (Hajnal). Kiadta Milutinovits József. Buda, 1827. (Költemények).
4. Istorija Crne Gore. Szent-Pétervár, 1835. (Montenegró története.).
5. Pjevania Crnogorska č Hercegovacka. Buda, 1833. (Csernagorai és herczegovinai dalok).
6. Dika Crnogorska. Cetinje, 1835. (Csernagora büszkesége).
7. Obilič. Lipcse, 1837. (Gazdaság).
8. Istoria Serbie. (1813-1815). Lipcse, 1837. (Szerbia története. Betiltatott).
9. Trojesestorstvo. Belgrád, 1844. (Hármas rokonság).
10. Karagyorgye, színmű. U. ott, 1847.
Balogh István,A m. kir. egyetemi nyomda termékeinek Czímjegyzéke 1777-1877. 229. l.
Milicsevics, Pomenik 362. l.