Miller János (Alamizsnás) Ferdinánd (brassói),
M. Józsefnek (ki brassói származású volt és 1717-ben Bukarest bevételénél a csatatéren meghalt) és Béldi Eleonora fia, szül. 1716-ban Brassóban; anyja Budára menekült fiával, hol három évi tartózkodás után meghalt. Millert árvaságában a jezsuiták nevelték és nyolcz éves korában a r. kath. vallásra térítették. Miután a hazai intézetekben a jogi pályára kiképezte magát, ügyvéd lett Budán, később ugyanott városi főjegyző és tanácsos. 1751. és 1764-ben, mint követet küldték a pozsonyi országgyűlésre, hol Mária Terézia érdekében kitüntetvén magát, 56 arany súlyú emlékérmet kapott jutalmul, 1758. nov. 23. pedig brassói előnévvel magyar nemes lett (miután ősatyja M. Sámuel, ki Bocskai István titkára volt, már 1604-ben nemességet nyert. Az 1758. nemes levél a m. n. múzeum levéltárában van). Meghalt 1766-ban. Fia volt M. Jakab Ferdinand, a m. n. múzeum igazgatója; leánya M. Franciska-Jozefa, bodobári Mészáros Ignácz írónak volt a neje.
Munkái:
1. Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de I. r. ac metropolitana urbe Budensi ab ejus nativitate anno quippe 1242 ad praesentem usque annum 1760. Budae. Térképekkel.
2. Allocutio cum publico applausu et gaudio, qua mediante sacratissimam caeseream, regiamque Majestatem occasione sui augustissimi, cum ejusdem dilectissimo conjuge, Francisco I. Romanorum imperatore, et regni Hungariae corregente, in liberam, regiam metropolim, civitatem Budensem, adventus, senatus et communitas ad pontem navalem supra domum regiam annonariam, die octava mensis Augusti anno 1751. profundissima ac homagiali subjectione salutabat. Budae.
3. Tracatatus de processu cridali seu concursu creditorum ex praejudiciis, mandatis regiis et ordinariourum i. regni Hungariae judicum, aliisque observationibus compliatus. U. ott, 1764.
Kéziratban: Juris prudentia libri tres (a m. n. múzeumban); Historia de Ecclesiarum, tum parochialium, cum religiosorum colossorum et piarum fundationum in l. r. ac metropolitana civitate Budensi, numero, loco, ortu, progressu et moderno statu; cum adjecta visitationis canonicae a. 1757. hac in urbe perectae serie, ívrét 1020 lap (a budapesti városi levéltárban, másolata a m. n. múzeumban); Dissertatio de jure asyli.
Katona, Historia Critica XXXIX. 979. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 503. lap.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 433. l.
Illésy-Pettkó, A királyi Könyvek. Bpest, 1895. 143. l.
M. Könyv-Szemle 1899. 290. l.