tanító, szül. 1844-ben Mezőtúron (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.); iskoláit a karczagi gymnasiumban és a sárospataki főiskolában végezte; innét Gömörbe Putnokra ment tanítónak, majd Alsó-Szuhára a Bónis-családhoz nevelőnek. 1865-ben a tisza-füredi ev. ref. egyház egyik tanítói állomására hívta meg és azóta ott működik, mint fitanító. Hivatalától ment idejét irodalmi munkálkodásra, hirlapírásra s az ottani régészeti egylet múzeumának gondozására fordítja. Az 1882-ben szervezkedett heves-nagy-kunsági ev. ref. egyházmegyei tanítóegylet elnökéül választotta; ezen tisztét öt évig viselte; azóta is élénk részt vesz az egylet működésében; tagja az egyházmegyei tanügyi bizottságnak és a magyar ev. ref. tanítók országos állandó választmányának.
Mint népies ifjúsági írónak 400-nál több vegyes tárgyú eredeti s fordított szépirodalmi s ismeretterjesztő közleménye jelent meg a lapokban és folyóiratokban, részben Szelim álnév alatt; így a Hölgyfutárban (1864. II. 13. A hajékességről); a Vasárnapi Ujságban (1862. Az ál-Petőfi, 1863. A szép kun leány, dicséretet nyert beszély, 1864. Rendkívüliségek az emberi nemnél, 1865. Török-magyar útlevél 1675. máj. 5. Gir várából, 1865. Szakács készitmények Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lakodalmán 1626., 1866., 1871. Csokonai levele az 1802. debreczeni nagy tűzvész alkalmából, 1872. Hatvani István emlékjegyzeteiből, 1873., 1884. A maorik költészete 1895. Józsa Gyuri kastélya); a Regélőben (1865., 1867. beszélyek); a Tarka Világban (1869. A Faraók földén, Úti képek Délamerikából, Házi állatok, cselédek, Páris állatai); a Néptanítók Lapjában (1869. Egy titkos házi ellenség: a széngőz, 1871. Az emlékezőtehetség, Az időmérésről, Kitünő gyöngyök, Mellényzsebünk csodája, A testek oszthatósága, 1870. A Pestalozzi-egyletről, 1872. Egy nappal több vagy kevesebb? A czukorról, A mi mindennapi kenyerünk, 1873. A vas és az üveg, 1883. A néptanító mint régiséggyüjtő, 1884. A természet védelme alatt, 1887. A thea); a Képes Családi Lapokban (1879-88., 1894. eredeti és fordított beszélyek); a Nagy-Kunságban (1882. 6., 9. sz. Visszaemlékezés a Falu rossza írójára, 1885. Nagy-Kunság évtizedes pályafutása, 46. sz. Csurilla János emlékezete); az Egerben (1882. 51. sz. Bernáth Gáspár levele Payer Antalhoz, Pest, 1858. ápr. 1.); a Tisza-Füredben (1889. 47-49. sz. A tisza-füredi régiség-múzeum keletkezése és mai állapota); írt még a Fővárosi Lapokba, Nefelejtsbe, Hölgyfutárba, Hölgyek Lapjába, ifjúsági lapokba és folyóiratokba, naptárakba, főleg a Nagy-Kunságba s az egri lapokba.
Munkái:
1. Zádor és Agota, régi kun történet. Pest, 1867. (és Karczag, 1879.).
2. A fösvény. Népies regény. Corvina kiadás. Bpest, 1869.
3. Egy szegény ember története. Debreczen, 1870. (Telegdi huszkrajczáros Könyvtára).
4. A herczeg vagy kovácslegény. Történelmi elbeszélés. U. ott, 1870.
5. A bujdosó jutalma. U. ott, 1807. (Telegdi Kvtára.).
6. Királyfi, mint kovácslegyén. U. ott, 1870. (Telegdi K.).
7. Új kis regélő, ifjúsági olvasmányok. Bpest, 1874.
8. Beszélyek. Írta Plouvier Eduard, ford. francziából. (Az ikertestvérek. Mari nevelése. Egy hamis gyémánt értéke. Imperia). U. ott, 1878. (Olcsó Könyvtár 51.).
9. Regék és mesék. Írta Andersen, ford. U. ott, 1879. (Olcsó K. 66.).
10. Székely Mátyás, elbeszélés. U. ott, 1888. (M. Mesemondó 22.)
11. Tündérregék az ifjúság számára. Karczag, 1889.
12. A tiszafüredi múzeum és könyvtár az 1900. évben. Eger, 1901.
Megalapította a Tiszafüred és Vidéke cz. társadalmi lapot és szerkesztette 1893 végeig, azóta mint állandó belmunkatárs vesz részt a lap szerkesztésében.
Néptanítók Lapja 1872. 849. lap.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők Ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénnyomatú arczk.