jogi doktor, ügyvéd, szül. 1842-ben Baján (Bács-Bodrogm.); a gymnasiumot Szabadkán, Kalocsán, Baján, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, hol 1864-ben jogi doktorrá avatták, ugyenezen vében nyerte el az ügyvédi oklevelet is. 1861-ben Pestmegye aljegyzője lett, de a rövid alkotmány után hivataláról lemondott; 1863-64-ben a kir. táblánál hivataloskodott mint joggyakornok. 1864 óta gyakorló ügyvédséget folytat Budapesten. Beutazta egész Európát többszörösen és Spanyolországból, utóbb Oroszországból írt tárczaczikkeket. Jelenleg a balaton-lellei, saját partvidékének beültetése s benépesítésével fáradozik.
Mint jogász tevékeny részt vett az ifjuság 1860-61. hazafias mozgalmaiban és tárczaczikkeket kezdett irogatni a szépirodalmi lapokba.
Költeményei az Emlényben (Baja, 1858. 11, 1859. 20 költeménye); a M. Ifjuság Évkönyvében (Pest, 1860. Korinth romjai, kép Hellas multjából); a Hölgyfutárban (melynek belső dolgozótársa volt és sokat írt a lapba, 1863. Salvator Rosa, ford. sat.); az Ország Tükrében (1863. Lseueur Görling után, 1864. Kaufmann Angelika); a Pesti Naplóban (1871. 204., 209. sz. Andalusiából. Sevilla. Valenciából, 218., 211. sz. esti k. Bikaviadal Cadixban); a Hölgyek Lapjában (1884. 39. sz. Irodalmunk halottjai: Tóth Kálmán, Kun Melanie) sat. Politikai vezérczikkeket írt a Pálffy albert Esti Lapjába és az Egyetértésbe (legutóbb megjelent Strossmayer-interviewjével a külföldi sajtó is foglalkozott); írt még saját lapjain kívül a Nefelejtsbe és a Fővárosi Lapokba is.
Munkái:
1. Egy fiatal asszony története. Regény. Feydeau Ernő után ford. Pest, 1870.
2. A 13. számú percsomó. Regény. Gaboriau Emil után ford. francziából. U. ott, 1871. Négy kötet.
3. Egy orosz herczegnő. Regény. Gonzales Emanuel után francziából ford. U. ott, 1872. (Előbb a Hölgyfutárban 1863).
A következő regényeket fordította francziából, (nevével vagy M. V. jegygyel, kettőt angolból és egyet olaszból), melyek mind az Uj Szépirodalmi Csarnokban jelentek meg:
4. Badère asszony, Egy rosz asszony. Bpest, 1878. Két kötet.
5. Colomb Kázmér, Renée kisasszony története. U. ott, 1878.
6. Montépin Xavér, Az őrültek orvosa. U. ott, 1879. Nyolcz k.
7. Jaime Adolf, A gonosz fiu. Ford. ***. U. ott, 1879. Két k.
8. Jaime A., Az abbé. Ford. ***. U. ott, 1879.
9. Montépin, A rochevillei büntény. Ford. M. V. U. ott, 1880. Négy k.
10. Montépin, A creolnő leányai. Ford. M. V. U. ott, 1880. Nyolcz k.
11. Montépin, A 13. sz. bérkocsi. U. ott, 1880. Hat k.
12. Brof Alfonz, Rémes éjjek. U. ott, 1880. Öt k.
13. Boisgobey Fortune, Mangers gróf leánya. U. ott, 1881. Hat k.
14. Montépin, Szerelem ő fensége. U. ott, 1881. Kilencz k.
15. Claretie Gyula, A millió. U. ott, 1882. Három k.
16. Brof Alfonz, Az emir leánya. U. ott, 1882. Két k.
17. Enault Lajos, A vak gróf. U. ott, 1882. Három k.
18. Montépin, Pénz ő felségé. U. ott, 1882. Hét k.
19. Boisgobey Fortune, Az öreg Lecoq. U. ott, 1883. Öt k.
20. Richebourg Emil, A balsors gyermeke. U. ott, 1883. Hét k.
21. Sirven Alfred, Két férj. U. ott, 1883. Két k.
22. Jaime Adolf, Egy rosz ember. U. ott, 1884. Két k.
23. Dignet Károly, A hóhér gyermeke. U. tot, 1884. Három k.
24. Montépin,Szőke boszorkány. U. ott, 1884. Három k.
25. Montépin, A sirbolt rejtélyes halottja. U. ott, 1884. Négy k.
26. Montépin, A macskaszem. U. ott, 1884. Négy k.
27. Montépin, Gyilkos királynő. U. ott, 1884. Négy k.
28. Montépin, Valentine férjei. U. ott, 1884. Három k.
29. Montépin, Szép özvegy. U. ott, 1884. Két k.
30. Montépin, Borzasztó történet. U. ott, 1885. Négy k.
31. Montépin, Párisi dráma. U. ott, 1885. Három k.
32. Montépin, Öngyilkos herczegi család. U. ott, 1885. Két k.
33. Montépin, Két feleség. U. ott, 1885. Négy k.
34. Richebourg Emil, Egy szerencsétlen menyasszony. U. ott, 1886. Négy k.
35. Montépin, A férj kedvese. U. ott, 1886. Két k.
36. Wilkie Collins, A vérpad. U. ott, 1887. Három k.
37. Zaccone, Egy szép nő regénye. U. ott, 1887. Két k.
38. Montépin, A tolvaj leánya. U. ott, 1887. Három k.
39. Hugo Victor, A párisi Notre Dame templom. Ugyanott, 1888. Öt k.
40. Wood Henry, A vörös nyakkendő. U. ott, 1888. Öt k.
40. Hugo Victor, Egy halálra itélt utolsó napja. U. ott, 1889.
42. Hugo Victor, Claude Gneux. U. ott, 1889. Ezeken kívül még vagy húsz regényt fordított névtelenűl vagy női álnév alatt.
Szinműve: Házasságközvetítő ügynökség, vígj. 3. felv. A. Dreyfus után ford. (először adták 1881. júl. 8. a nemzeti szinházban); A rózsaszinű domino, franczia vígjáték, ford. (ma is adják szinpadjainkon.).
Alapította, kiadta és szerkesztette a Reggeli Lapok cz. politikai napilapot 1870. decz. 23-tól, mely 1871. márcz. 23. a 72. számmal megszünt; szerkesztette és kiadta a Hölgyek Lapját 1877. szept. 23-tól 1888-ig (melynek képes divatrészét Párisban nyomatta s maga is sok beszélyt és tárczát írt a lapba); szerkesztette és kiadta még a szintén hetenként megjelent Uj Szépirodalmi Csarnok cz. regény-folyóiratot szintén 12 évig (1877-1888-ig).
Álneve: Ördög Róbert.
Kőnyomatú arczképe a «Hölgyek Lapja» műlap-mellékletén 32 író és költő arzképcsoportjában.
Jelenleg tárczaczikkeit rendezi sajtó alá.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-89. és önéletrajzi adatok.