köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, szül. 1851-ben Dobsinán (Gömörm.); iskoláit ott kezdte és sok nélkülözések közt Rozsnyón folytatta és Eperjesen végezte be. Ott tanulta a jogot is s már akkor kezdte irodalmi munkásságát a történelmi szakban. Szülővárosában kezdte az ügyvédkedést és kapott először alkalmazást mint városi tisztviselő; polgártársai annyira megszerették, hogy Meskó polgármester halála után, ennek helyére jelölték s csak egy szavazattal bukott meg a választásnál. Nemsokára azután felhagyott az ügyvédi gyakorlattal és Markó Sándor rozsnyói közjegyzőnél mint helyettes nyert alkalmazást. E nyugodtabb helyzetben fogott nagyobb mértékben hozzá a hazai történelem forrásainak kutatásához, melyet szép eredménynyel folytatott. Legutóbb a magyar nemesi élet a XVI. és XVII. században cz. munkájához gyűjtötte az adatokat és ép e buzgalmának lett áldozata. 1886. jan. első napjaiban értesült, hogy gróf Andrássy Manó megérkezett betléri kastélyába. Jolészről ipjától, Bretz erdőmestertől a kegyetlen hidegben jókor reggel ment át Betlérre; ekkor meghült; mikor visszautazott Rozsnyóra, másnap rosszul lett és tíz nap mulva Meghalt 1886. jan. 16.
Czikkei a Képes Családi Lapokban (1879. Népmondák Dobsina vidékéről); a Pesti Naplóban (1880. 211. sz. Murányvár és környéke); az Erdészeti Lapokban (1882. Egy kis város erdőgazdaságának története 1326-1881. Az erdők tiszta jövedelme és az új erdőtörvény); a Jogtudományi Közlönyben (1882. Bélyeg- és illetékügyünk a vidéken, 1883. Bélyeg és illetékek lexikona, 1884. Az új közjegyzői törvényjavaslat. 1885. Az anyakönyvek); a Századokban (1883. Rozsnyó németajkú város megmagyarosodása a XVII. században, 1886. könyvism.); a Rozsnyói Hiradóban (1884. 15-19. sz. Rozsnyó városa a török igában 1556-1686); a Rozsnyó és Vidékében (1884. 5. sz. Szemelvények egy érdekes codexből: Karaba György levele); a Prot. Szemlében (1900. A gömöri ágostai hitv. ev. esperesség történetéből, mutatvány monographiájából).
Munkái:
1. Dobschau, eine monographische Skizze mit einem Anhang, dei Dobschauer Eishöhle. Mit 6 Illustrationen. Kaschau, 1878. (Okmányfüggelékekkel).
2. A bánya és vasipar története Dobsinán. Bpest, 1881.
3. Magyar kisvárosi élet 1526-1715. Történeti tanulmány. Irta és kiadta ... Rozsnyó, 1885. (Ism. Rozsnyói Hiradó 39. sz., Századok 1886).
Levele Wenzel Gusztávhoz kelet nélkül (a m. n. múzeum kézirattárában).
1886: P. Napló 17. sz., Nemzet 17., Gömör-Kishont 5., Rozsnyói Hiradó 3., Vasárnapi Ujság 4. sz. (Nekr.).
Századok 189. l.
Kiszlingstein Könyvészete.