jogi doktor, kir. járásbiró, M. Sándor és borbereki Fábján Mária fia, szül. 1838. ápr. 8. Pokafalván (Alsó-Fehérm.); tanulmányait a nagyszebeni áll. gymnasiumban végezte, azután ugyanott hallgatta a jogot; 1861-ben a bécsi egyetemen folytatta jogi tanulmányait és 1863-ban jogi doktorrá avatták. Ekkor hazajött és Kolozsvárt a főkormányszéknél nyert hivatalos állást; azonban rövid idő mulva Alsó-Fehérvármegye a megyei törvényszékhez birónak hívta meg, a szervezés után pedig járásbirónak neveztetett ki a gyulafehérvári kir. járásbirósághoz, hol 1871. jún. 18. meghalt.
Czikkei a kolozsvári Korunkban (1864. 77., 79., 81. sz. Erdélyi arany-ezüst és barna réz, bronz, régiségek a bécsi régiség és éremtárban); a Kolozsvári Közlönyben (1866. Hosszútelke régészeti szempontból); a Kolozsvári nagy Naptárban (1866. Magyarhoni emlékek külföldön).
Munkái:
1. Az erdélyi szászok köz- és magánjoga. Irta Diodváraljai Gy. Kolozsvár, 1866. (A közjog külön. U. ott, 1876.).
2. Magyarhoni emlékek külföldön. Különös tekintettel az egykori Erdélyre. U. ott, 1868. (Bécsujhely. Stájerország. Alsó-Ausztria).
3. Árny és fény. Az egész tisztajövedelem az 1848-49-beli honvédeink inséget szenvedő özvegyeinek és árváinak van ajánlva. u. ott, 1869. (Elbeszélések.).
4. Az oláhok eredetéről és polgári állásáról. Megjegyzések Szabó Benő hasonczímű munkájára. (Jelen értekezés felolvastatott Kolozsvártt, az «Erdélyi Múzeum» 1867. tavaszhó 10. tartott nyilvános ülésében.). Gy.-Fehérvár, 1870.
Századok 1868. 353. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és növérének Miksa Zsuzsannának szives közlése.