politikai s jogi doktor, ügyvédjelölt, szül. 1874. febr. 4. Kőrösön (Pestm.), hol atyja M. Sámuel ág. ev. lelkész, akkor ev. ref. főgymnasiumi tanár volt, anyja ujlesznei Fischer Henriette; tanulmányait szülővárosában, majd Beszterczebányán végezte, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta; s itt a politikai, majd a jogtudományi doktori oklevelet nyerte el. 1901 őszén nőül vette Drottner Pál uradalmi ügyész leányát s Zólyomban telepedett le.
Költeményeket írt 1891 óta a fővárosi lapokba. Tárczaczikkeit, költeményeit közölték a Hét, Ország-Világ, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság, M. Szalon, M. Nők Lapja, Képes Családi Lapok, Uj világ, Budapesti Napló, Hazánk sat.; az Életben (1895. Ada Negri olasz költőnőt ő mutatta be először magyar fordításban); a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896) is négy költeménye van.
Munkái:
1. Éjjel-nappal. Költemények. Bpest, 1895. (Ism. Nemzet 55. sz., Hazánk 56., Vasárnapi Ujság 11. sz.).
2. Lidérczfény. Mikolth (dr. Mikler Gusztáv) újabb költeményei. Beszterczebánya, 1899. (Ebben idegen költőkből ford.: Béranger, Ada Negri, Petrarca, L. M. Cognettie, Montagut, Bonetti és Charles Bénard. Ism. Vasárnapi Ujság 24. sz.)
Szerkesztette a Világ cz. heti szemlét 1894-ben Faludy Kálmánnal Budapesten, mely rövid életű volt; azután a Beszterczebánya és Vidékét két évig.
Álneve: Mikolth.
Magyar Társadalom 1896. arczk.
Atyjának Mikler Károlynak szives közlése és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól..