jogi doktor, szül. 1872. aug. 8. Budapesten; a pozsonyi Emericanumban növendékpap volt; azután bölcselethallgató a budapesti egyetemen, joghallgató Pozsonyban, 1893-ban Budapesten. Hirlapíró, majd pénzügyminiszteri tisztviselő volt.
A Fővárosi Lapok (1895) és a P. Napló belmunkatársa volt; a Jelenkor segészerkesztője, 1900-ban helyettes szerkesztője a Magyar Szónak és azon év okt. óta a Magyar Könyvtárnak. Költeményei az Ország-Világban (1895-1896. Kain, Lord Byron után, és eredeti költemények, 1899. Goethe és Tasso után ford.) sat.
Munkái:
1. Költemények 1889-1895. Budapest, 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 16., 29. sz., Nemzet 228., M. Geniusz 33., Élet 45., M. Szalon XXIII. k., Fővárosi Lapok 179., Ország-Világ 36. sz.).
2. A jog keletkezésének és fejlődésének törvényei. Pikler Gyula egyetemi tanár előadásai után. Ugyanott, 1896-97.
3. Indiai történetek. Irta Rudyard Kipling. Ford. U. ott, 1899. (M. Könyvtár 66.).
4. Világok harcza. Mars-lakók a földön. Regény. Irta K. G. Wells. Ford. U. ott, 1899. Két kötet. (M. Könyvtár 93., 94.).
5. Kain. Miszterium. Irta lord Byron. Ford. U. ott, 1899. (M. Könyvtár 128.).
6. A dsungel könyve. Irta Rudyard Kipling. Ford. Két sorozat, képekkel. U. ott, 1899-1900. (M. Könyvtár 149. 191.).
7. Az időpép. Irta K. G. Wells. Ford. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 157.).
8. Dr. Moreau szigete. Regény. irta K. G. Wells. Ford. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 207., 208. Előbb az Aradi Közlönyben jelent meg 1899.).
M. Könyvészet 1895-1900. és önéletrajzi adatok.