az 1848-1849. országos honvédegyletek központi bizottságának főjegyzője, született 1826. őszén Buttyinban (Aradm.), hol atyja görög-keleti lelkész volt, ki a mult századi 30-as évek közepén több községgel és fiával együtt a róm. kath. unióhoz tért át. M. a gymnasium VIII osztályát Nagyváradon végezte; ekkor a 9. huszárezredbe lépett. 1848. márcz. ezredével mint hadnagy Morvaországból hazajött és a horvát határra rendeltetett; 1849. elején lett főhadnagy; végig küzdötte a szabadságharczot. Mikán családi nevét ekkor Mikárra változtatta. A hadjárat után az aradi várba került, hol besorozták az osztrák seregbe. 1850-ben ismét hadnagy lett és 1851 őszén Bécsben a hadsereg központi lovagló iskolájában töltötte hátralevő katonai pályáját, melytől 1853 végén megvált. Ezután Londonban s Párisba élt és 1858. febr. tért vissza hazájába. ekkor az 1848-1849. honvédek ügyében fejtett ki nagy tevékenységet és az 1848-49. országos honvédegyletnek bizotts. ma is főjegyzője.
Munkái:
1. Honvéd Schematismus, vagy is: az 1848-49-ki honvédségből 1868-ban még életben volt főtisztek névkönyve. Kiadta Bakó Farkas. Pest, 1869.
2. Honvéd-Névkönyv. Az 1848-49. honvédseregnek 1890-ben még életben volt tagjairól. Bpest, 1891. (30,000 élő honvéd névjegyzéke).
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.