aljárásbiró, előbbinek testvéröcscse, szül. 1863-ban Csik-Somlyón; tanulmányait Brassóban kezdette és Marosvásárhelyt folytatta, hol 1881-ben érettségi vizsgát tett. 1881-82-ben Nagy-Szebenben a 8. sz. tüzérezredben mint önkéntes katonai kötelezettségének tett eleget; miután a tiszti vizsgát letette, 1883-ban tartalékos tiszti rangot nyert. 1883-85-ben jogot végzett a kolozsvári egyetemen és gazdasági tanfolyamot a kolosmonostori gazdasági tanintézetben; ez utóbbi intézettől 1885-ben jeles végbizonyítványt nyert, miután mint joghallgató is az első és második alapvizsgát sikerrel tette le. 1886-ban a m. kir. földmivelési miiszter a kolozsmonostori gazdasági intézethez nevezte ki ösztöndíjas gazdasági segéddé, honnét fél év mulva az országos gazdasági egyesület István-telki (rákospalotai) földmives iskolájához neveztetett ki segédtanárnak, mely gyakorlati ideje alatt jogi tanulmányait előbb a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen folytatta, s az utóbbi helyen be is végezte s 1887-ben absolutoriumot nyert. Királyi aljegyző volt Zernesten, jelenleg aljárásbiró Sepsi-Szent-Györgyön és a Kézdi-Vásárhely és vidéke gazdasági egyletének alelnöke.
Gazdasági czikkeket írt az Erdélyi Gazdába, Magyar Földbe, Földmivelési Érdekeinkbe és a Gazdasági Lapokba, különösen az állattenyésztés és növénytermelés köréből; közgazdaságiakat pedig a Magyar Hirlapba, a Magyarságba s más erdélyi lapokba írt.
Munkái:
1. Fontosabb ipar- és kereskedelmi növények és azok okszerű termelése. Budapest, 1891. (Falusi Könyvtár 42.).
2. Mezőgazdasági Káté. Ugyanott, 1898. (Falusi Könyvtár 45. Ismert. Vasárnapi Ujság 27. sz.).
3. A székely kérdés megoldásának módjai. Az erdélyi kárpátegyesület megbizásából. Kolozsvár, 1902. (Sajtó alatt).
M. Könyvészet 1891., 1898. és önéletrajzi adatok.