theologiai doktor, görög kath. érsek és metropolita, előbbinek testvéröcscse, szül. 1841. máj. 19. Joódon (Máramarosm.); az alsó gymnasiumot Máramaros-Szigeten, a felsőbbet Nagyváradon, Nagyszombatban és Kassán végezte 1857-ben; két évig hallgatta a bölcseleti tanulmányokat; azután négyig a theologiát Rómában a «Collegio Urbaro de Propaganda Fide» intézetben, mint a «Pontifico Greco di S. Atanasio» növendéke; 1863-ban ugyanott theologiai doktorrá avatták és azon év nov. 8. Rómában miséspappá szentelték fel a szent Athanázról cz. görög templomban. A szamosujvári papnevelőben mint tanulmányi felügyelő s mint az egyházi történelem és canonjog tanára működött 1869 tavaszáig; azon túl a gyulafehérvári és fogarasi érsek mellett mint titkár Balázsfalván foglalkozott, úgy is mint érseki szentszéki ülnök, másodfokú házassági törvényszéki biró és számvevőségi jegyző. Az érseket úgy a főegyházmegye lelkészeinek látogatásában, mint a vaticani szent zsinatra 1869-ben tett útjában kisérte. 1873 elején czímzetes esperssé neveztetett ki és 1874. nov. 25. lugosi püspökké, a pápa pedig decz. 21. praeconizálta. Püspökké szentelte Vancsa János érsek 1875. febr. 14. az érseki székesegyházban Balázsfalván. Kormányozta a lugosi egyházmegyét 1875. márcz. 7-től 1895. ápr. 25-ig, Több ízben beutazta Olasz-, Franczia- és Németországot. XIII. Leo pápa házi praelátusává, pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki. A lugosi egyházmegye öt templomát szentelte fel és száznál több lelkészetében tartott canonica-szemlét. Ő felsége 1894. nov. 9. gyulafehérvári és fogarasi érsekké és metropolitává nevezte ki; a pápa pedig 1895. márcz. 18. az érseki székra áthelyezte. Beigtatása Balázsfalván azon év máj. 26. ment végbe. A kath. központi kongrua-bizottságban a püspöki kar kiküldöttje. Sokat áldozott a rumén egyház és iskola érdekében; papsága műveltségi fokát emelte, alapítványait gyarapította, iskoláit jókarba helyezte.
Egyházi beszédein, pásztorlevelein kívül, országgyűlési beszédei a főrendiházi Naplókban vannak.
Vasárnapi Ujság 1895. 23. sz. arczk. (Gopcsa László).
Pallas Nagy Lexikona XII. 639. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 22. l.