szent Ferencz-rendi áldozópap és volt gymnasiumi tanár, M. Imre és Madari Julianna iparos szülők fia, szül. 1845. jan. 18. Kecskeméten (Pest-Kis-Kunm.), hol iskoláit is végezte s a gymnasium VI. osztályából az Üdvözítőről czímzett szent Ferencz rendjébe lépett; a VII. és VIII. osztály befejezése után Pesten tett érettségit a kegyesrendieknél. Theologiai tanulmányok végett Szakolczára, majd Galgóczra küldték. 1868-ban szenteltetett fel miséspappá s a szolnoki rendi gymnasiumhoz rendeltetett tanárnak; 1877-től 1888-ig a gyöngyösi városi kath. nagygymnasiumban a magyar és latin nyelv és a történelem rendes és a gyorsirás rendkívüli tanára volt; egy évig mint hitszónok és hitoktató Kecskeméten is működött; honnét a szerzet főnöke a mátra-verebélyi szentkúti kegyhely (Nógrádm.) lelkészévé nevezte ki, ho 1889. okt. 21. óta működik. Nevét előbb Mihálynak írta.
Theologus korában alkalmi költeményeket írt, melyek a vidéki lapokban jelentek meg; később a gyöngyösi lapokba tárczákat írt, majd a márcz. 15. tartott alkalmi beszéde jelent meg ugyanott; míg a szegedi Hitszónoklati Folyóirat (1890-től) több egyházi beszédét közölte. Programmértekezése a gyöngyösi városi r. kath. nagygymnasium Értesítőjében (1884. Saár és kegyeurának Aba Sámuelnek története).
Munkája: Szentkuti emlék. A B. Szűz Mária Verebély szentkúti kegyhelyéről. Az ájtatos hívek lelki hasznára újba átdolgozta és kiadta. Bpest, 1899. (Az 1. kiadás Salgó János munkája).
Bartl-Felsmann Névkönyve 1870. 67. l.
Wutz Névkönyve 1887. 60. lap.
Gyöngyösi városi kath. nagygymnasium Értesitője 1878-1888.
Schematismus Strigoniensis 1893.