theologiai doktor és tanár, szül. 1866. júl. 28. Oszlányban (Barsm.), hol atyja M. András timármester volt; középiskoláit Privigyén, Nyitrán és Trencsében végezte; a gymnasiumi VI. osztály végeztével 1881-ben a nyitrai papnevelő növendékei közé vétetett fel és 1883-ban tette le az érettségi vizsgát Esztergomban. A theologiai tanulmányok végett Bécsbe a Pazmaneumba küldetett, a hol négy évet töltött 1887-ig; majd a szent Ágostonról nevezett felső papnevelőbe küldték, a hol 1889-be theologiai doktori oklevelet nyert. Időközben 1888. decz. 22. pappá szenteltetett fel. Az utóbbi inétzetet elhagyva, Apponyi Géza gróf családjánál nevelősködött három évig. 1892. szept. 1. a nyitrai püspöki papnevelőbe taárnak neveztetett ki, s itt működik mai napig is.
Czikkei a Bölcseleti Folyóiratban (1892-93. Ismerettani elmélődések, Plato theologiája, 1895. A bölcselet viszonya a theologiához, 1896. Az iparos osztály szerepe a társadalomban, 1898. A kétely, Az inductio határai); a Hittudományi Folyóiratban (1895. A természetes és természetfölötti istenismeret).
Munkái:
1. A kegyuri jog, különös tekintettel hazánkra. A budapesti kir. tud. egyetem hittani kara által a Horváth-fél díjjal jutalmazott pályamű. Nyitra, 1897.
2. A rómia és kanon-jog intézkedései az uzsoráról. Bpest, 1900. (Különnyomat a Bölcseleti Folyóirat 1899. évfolyamából).
3. A katholikus prédikáczió története Magyarországon. A budapesti kir. t. egyetem hittudományi kara által 1898-ban a Horváth alapból kitüzött 2000 korona díjjal jutalmazott pályamű. I. kötet. A kereszténység behozatalától Pázmányig. II. kötet. Pázmány Pétertől napjainkig. Ugyanott, 1900-1901. Két kötet.
M. Könyvészet 1897.
Corvina 1900. 30., 1901. 13. sz. és önéletrajzi adatok.