jogi doktor, akadémiai tanár, szül. 1749-ben Háthárson (Sárosm.), hol atyja M. Péter köznemes birtokos volt; gymnasiumi tanulmányait Kassán, Ungvárt, Tokajban, Miskolczon, Székesfejérvárt, Veszprémben és Kanizsán, a jogot Nagyszombatban és Bécsben végezte. 1775-ben a bölcseleti tanszékért pályázott a kolozsvári kir. akadémián, de miután ezen tanszék Bánóczynak volt odaigérve, M. egyelőre évi 300 forint tiszteletdíjat kapott azon föltétellel, hogy magát a tanári pályára képezze. Ennek következtében a bécsi cs. k. udvari könyvtárban hosszabb ideig Kollár vezetése alatt a görög nyelvet, a római irodalmat és a könyvészetet tanulmányozta. 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatott, mely alkalomkor az elnöklő hgprimás Batthyány Józsefnek átnyujtott dicskölteményért 24 aranyat kapott és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki, a hol hivataltársával Baróti Szabó Dáviddal négy évig a legbensőbb baráti viszonyban élt. 1780-ban Károlyi Antal gróf tankerületi főigazgató ajánlatára a nagyváradi főgymnasiumhoz neveztetett ki a humaniorák tanárává és pro-directorrá. Miután a pesti egyetemen 1788. júl. 30. vizsgát tett, a nagyváradi akadémiához kinevezték a természet- és népjog újonnan létesített tanszékére rendes tanárnak, hol szept. 3. tartotta első előadását. Itt működött halálaig. 1789-ben senior és jogkari prodékán lett. 1798-ban jogi doktori fokot nyert. Alapos tudományos készültsége- és jó bánásmódjáért közbecsülésben részesült. Kellemes társalgó, lelkes költő, zene- és virágkedvelő, szenvedélyes könyv-, érem- és régiséggyűjtő volt. Beszélt magyarul, laltinul, tótul, németül, horvátul, a régi görög classikusokat eredetiben olvasgatta. Meghalt 1801. júl. 27. Nagyváradon. A kir. akadémia saját költségén temettette el, mely alkalommal Balugyánszky Mihály jogtanártársa mondott fölötte gyászbeszédet.
Munkái:
1. Elegia Miksa főhg. kir. Fenségének Kassára érkezése alkalmából. Kassa, 1777.
2. Versus lyrici et elegiaci, quos amplissimi honoribus excell. ill. ac rr. domini Ladislai e comitibus Kollonich ... dum solenni cum pompa XIV. Kal. Sept. inauguraretur, obtulit academia regia Magno-Varadinensis, M.-Varadini, 1781.
3. Funus Mariae Theresiae Romanae imperatricis ac reginae Hungarorum excell. ac illustr. d. Comiti Antonio Károlyi ... dum academiam regiam Magno-Varadinensem anno 1781. mense Augusti inuitaret, ab humanitatis schola oblatum. U. ott, 1781.
4. Carmen paranymphaeum, quod rev. ac cl. domino Antoio Gánotzi ... quum in Moguntino-Electorali academia Erfordina peraeque socius ordinarius crearetur, nomine academiae regiae Magno-Varadinensis obtulit. U. ott, 1781.
5. Elegia ad illustr. d. comitem Josephum Károlyi. U. ott, 1782.
6. In diem nominis rev. d. Antonio Gánótzi. U. ott, 1782.
7. Illustrissimo s. r. i. comiti Dominico Teleki de Szék ad diem natalem. U. ott, 1785.
Néhány költeménye van a következő gyűjteményben: Plasus vario carminum genera ad academia regia Mi-Varadinensi dati, dum exc. ac ill. comes Antonius Károlyi ... commissarius regius ill. ac magn. d. Josephum Ürményi ... supremum provinciae Bihariensis comitem inauguraret, anno 1782.
Tanítványainak használatára írt egy kéziratban maradt kézikönyvet a Martini-féle Jus naturae, Jus publicum universale et Getiumról, A m. n. múzeumban szintén kéziratban: Ecloga onomasticum ill. dni Josephi Ürményi Viennae, 4rét 13 lap.
M. Hirmondó 1782. 39. sz.
Wiener Zeitung 1788. 80. sz.
Zeitschrift von und für Ungern 1802. I. 13. lap.
Vay László báró, A német hivség. Nagyvárad kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 78. l.
Petrik Bibliogr.