a Jászkerület kapitánya, szül. 1777. júl. 4. Jászberényben; előbb a jászberényi gymnasium tanára volt (1797); azután a Jászkerület segédjegyzője (1805), majd rendes jegyzője (1812), mely hivatalában 23 évig működött; 1836-ban pedig a nádor kinevezte ezen kerület kapitányává; ugyanezen évben lett Pest megye táblabirája. Az 1832-36. országgyűlésen mint Jász-Berény követe vett részt. 1834. jan. 23. magyar nemességet kapott. M. igen jó viszonyban volt Kazinczy Ferenczczel és Nádasdy Ferencz kalocsai érsekkel (kinek tanulótársa volt), Virág Benedek pedig költői levelet írt hozzá. 1838 után halt meg.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1818. III. A várnai ütközet a magyar történelemből 1443-44., rézm. képpel, 1823. I. Töredéke Bessenyei György értekezésének a magyar nyel kimíveltetéséről).
Munkái:
1. Korvinus Mátyás magyar király. Fessler után készítette. Pest, 1813. Két rész, két rézmetszettel.
2. A tisztviselő kar nevében tartott bucsuzó beszédje. U. ott, 1832. (Tek. Jász- és két kun kerületeknek f. 1832. Bőjt előhava 20. napján tartatott tiszti ujjító széke alkalmával mondott beszédek).
Kézirata van az aradi lyceum Vásárhelyi-féle könyvtárában.
Olajfestésű arczképei: a M.-családnál Kún-Félegyházán és Puky József miniszteri osztálytanácsosnál.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 67. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 469. lap.
Figyelő XVI. 388. l.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése III.
Illésy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 142. l. és Puky József szives közlése.