Kezdőlap

Mihalkovics Géza,

orvos-sebészdoktor, szemész és szülészmester, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1844. jan. 30. Pesten, hol atyja M. János ügyvéd volt; gymnasiumi tanulmányait a pesti kegyesrendieknél kezdte s az állami főgymnasiumban fejezte be; egyszersmind a zenedét is látogatta s a fuvolán sikert aratott. Ezután a pesti egyetemen az orvosi szakra iratkozott be. Orvostanhallgató korában két boncztani munkájával kétszer nyert pályadíjat. 1869-ben orvosdoktorrá avatták és 1871-ig három évig Lenhossék József mellett tanársegéd volt, azután Kovács József tanár klinikáján műtőnövendék. 1871-ben a Schordán-féle ösztöndíjjal Bécsbe ment és félévig Schenk tanárnál és Langer intézetében embryologiai és összehasonlító szövettani tanulmányokat tett és boncztani előadásokat is hallgatott; a másik félévre Lipcsébe ment Ludwig intézetébe. 1873-ban Waldeyer tanárhoz Strassburga utazott, hol 1875-ig tartózkodott és első tanársegéd és megántanár is volt. 1875-ben a budapesti egyetemen a fejlődéstan rendkívüli, 1878-ban a tájboncztan és fejlődéstan rendes tanára és a második boncztani intézetnek igazgatója lett. A m. tudományos akadémia 1879. máj. 22. levelező (1884. jún. 5. rendes) tagjai sorába választotta. 1888-ban Lenhossék József halála után az I. boncztani intézet vezetését vette át mint helyettes, azonkívül megmaradt a II. boncztani intézet igazgatója. 1892-ben a leíró boncztan második parallel tanárává neveztetett ki s az I. boncztani intézetet vette át mint rendes igazgató. 1888-92-ig az orvosi kar prodékánja, 1892-94. dénkánja, 1898-99-ben pedig az egyetem rectora volt. Tanársága idején külföldön több utazást tett. 1882. nyarát Heidelbergben töltötte Gegenbauer intézetében összehasonlító bonczolástani tanulmányok végezésével, azután beutazta Svájczot, Szavóját és Felső-Olaszországot, 1894-ben mint az egyetem kiklüdötte részt vett a hallei egyetem 200 éves jubileumán, azután meglátogatta Hollandia s Belgium bonczolástani intézeteit, 1895-ben pedig Svájczban, Párisban és Londonban volt ugyanilyen czélból. A budapesti jogász-egyesület tiszteleti, a budapesti királyi orvosegylet és közegészségi egyesült alapító, a természettudományi társulat örökítő és választmányi s a m. orvosi könyvkiadó-társulat igazgatósági tagja volt. Meghalt 1899. júl. 12. Bpesten. Temetérésre lejött Berlinből Waldeyer Vilmos, a ki koporsója fölött megható beszédet mondott. A m. tudom. akadémiában 1900. máj. 28. Thanhoffer Lajos tartott fölötte emlékbeszédet.

Czikkei az Orvosi Hetilapban (1872. Észrevételek a Retzius-féle hashártya előtti ürről, A szem fejlődéséről gerinczeseknél, 1873. Némely mód a boncztani technika tökéletesbítésére, Vizsgálatok a madárszem vak foltjáról, Adatok a here boncz- és élettanához, Strasburgban. Előleges jelentés a tobozmirigy fejlődéséről, 1874. Észleletek a közötti agy fejlődéséről, 1872-1874. Levelek a tárczában és könyvismertetések, 1876. Vizsgálatok az agyboltozat, kérges test és átlátszó sövények fejlődéséről, 1881. A női nemi szervek tájboncztani fekvése, 1884. Vizsgálatok az ivarcsatorna, vagy Müller-féle cső fejlődéséről); Aus d. physiolog. Institute zu Leipzig cz. munkában (1873. Bieträge zur Anatomie u. Histologie des Hodens, 4 tábla rajzzal); az Archiv für mikroskl Anatomieban (1875. Ein Beitrag zur ersten Anlage der Augenlinse, több rajzzal, Wirbelsaite und Hirnanhang, tábla rajzzal, Untersuchungen über den Kamm des Vogelauges); a Centralblatt f. d. medizin. Wissenschaftenben (1874. Entwickelung der Zirbeldrüse, Entwickelung des Gehirnanhanges, 1876. Die Entwicklung des Gehirnbalkens und des Gewölbes); a M. tudom. akadémia Évkönyveiben (1877. Az egyvelő fejlődése; ugyanez németül. Lipcse, 1877); az Archiv für Anatomie und Entwickelungsgeschichteben (1879. Das neue anatomische Institut in Budapest); az Akadémiai Értesítőben (1884. Az ősvesék, előleges közlemény, Az ivarcsatornák vagy Müller-féle csökve, előleges közlemény); a Hétben (1895. A magyar műszók ügye); a Természettudom. Közlönyben (1885. A hermaphroditaságról, A mikrotóm és használata); a Kovács tanár jubileumi dolgozataiban (1894. A herecsövek szöveti szerkezete); Heymann, Handbuch der Laryngologie u. Rhinologieban (1899. Anatomie und Entwickelungsgeschichte der Nase und ihrer Nebenhöhle); a Mathem. és Természettud. Értesítőben (1896. Az orr és járulékos üregeinek fejlődése). Az Orvosi Archivumnak és az Internationael Monatschriftnek állandó munkatársa volt, a Pallas Nagy Lexikonába is írt czikkeket.

Munkái:

1. Sebészi köttan. Pest, 1868. (A szöveg közé nyomott 93 fametszettel. Pályanyertes mű).

2. Adatok a madárszem fésűjének (pecten) szerkezetéhez és fejlődéséhez. Három táblával. U. ott, 1873. (Értekezések a term.-tud. köréből III. 11. Németül: archiv für mikroskopische Anatomie 1874).

3. Az agy fejlődése. Bpest, 1877. Hét kőny. táblával. Bpest, 1877. (M. t. Akadémia Évkönyvei XV. 2. Az akadémiától 1882-ben nagy jutalmat nyert munka. Németül. Lipcse. 1877).

4. Vázlatok az állatok fejlődés-története köréből. Két előadás, két tábla rajzzal. U. ott, 1879. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye III. 14.).

5. Általános boncztan. Kiadta tagjai számára a magyar orvosi könyvkiadó-társulat. U. ott, 1881. 544 fametszettel. (A Balassa-féle jutalmat nyerte. Ism. Budap. Szemle XXVII.).

6. A budapesti kir. m. tud. egyetem boncztani intézete, az 1882. berlini egészség- és mentésügyi kiállítás alkalmából. Ugyanott, 1882. (Lenhossék Józseffel együtt. Németűl is. Ugyanott, 1882.).

7. A leiró emberboncztan kézikönyve. Különös tekintettel az orvostanhallgatók, gyakorló orvosok, sebészek és törvényszéki orvosok igényeire. Saját vizsgálatai nyomán. A második kiadást átdolgozta Krause Vilmos, ford. ... Kiadta tagjai számára a magyar orvosi könyvkiadó-társulat. U. ott, 1883. Két kötet. 286 fametszettel. (Orvosi-Könyvtár XXIX. kőtet).

8. Vizsgálatok a gerinczes állatok kiválasztó és ivarszerveinek fejlődéséről. U. ott, 1885. Kiadta a m. tudom. akadémia. Mathem. és term.-tud. értesítő II. 4., 5., 8., 9. III. 1., Kilencz tábla rajzzal. (Németül: Mathem. u. naturw. Berichte aus Ungarn 1883-1885. és Krause's Internationale Monatschrift für Anatomie und Physiologie 1885).

9. Emlékbeszéd dr. Henle Jakab, a magyar tudományos akadémia kültagja fölött. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 5.).

10. A leiró emberboncztan és tájboncztan tankönyve. U. ott, 1888.

11. A központi idegrendszer és érzékszervek morfologiája. U. ott, 1892.

12. Emlékbeszéd dr. Lenhossék József felett. Ugyanott, 1893. L. arczk. (Emlékbeszédek VII. 8.).

13. Mikor és hol állíttassék fel a harmadik egyetem? U. ott, 1895.

14. Az ember anatomiája és szövettana. Első rész. Általános szövettan és a mozgó szervek anatomiája. (Csonttan, szalagtan és izomtan). Az új anatomiai latin műnyelv használatával. A szöveg közé nyomott 614 ábrával és nyolcz szines táblával. U. ott, 1898.

15. A csenevész szervek jelentősége az emberre. U. ott. 1898. (Különny. a Term. Közlönyből).

16. Az ember és a gerinczes állatok fejlődéstana. Első rész. Általános fejlődéstan. Első kötet tartalma: Nemzés. Ondótestek. Peték. Fogamzás. A pete barázdálkodása. Csiralevelek. Mesterséges beavatkozások a petére. 327 ábrával. U. ott, 1899.

17. Egyetemünk sikeres működésének feltételei és szervezése. Rektori beszéd 1899. máj. 13. U. ott, 1899.

Bronz mellszobrát (Ligeti Miklós műve) a boncztani új intézetnek kertjében 1901. jún. 2. leplezték le.

Szinnyei Könyvészete.

Akadémiai Értesítő 1876-77., 1879., 1882., 1893., 1895-97., 1899. (Waldeyer Vilmos beszéde M. ravatalánál július 15. Szily Kálmán fordításaában).

Daday Jenő, A magyar állattani irodalom ismertetése. Bpest, 1882., 1891. I., II.

Petrik Könyvészete.

Ország-Világ 1880. 221. l. arczk.

M. Könyvészet 1886-1887., 1892-1893., 1895., 1898-99.

Kiszlingstein Könyvészete

Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk., 1898. 48. sz. arczk., 1899. 29., 30. sz. (Nekr.), 1901. 23. sz.

Pallas Nagy Lexikona XII. 635. l. (Antal János), XVIII. 265. l.

Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Budapest, 1896. 400., 685. l.

1899: Nemzet 191., Budapesti Napló 192., Pesti Napló 192., Budapesti Hirlap 192. szám.

Thanhoffer Lajos, Emlékbeszéd Mihalkovics Géza r. tag felett. Budapest 1900.

Pagel J., Biogr. Lexikon. Berlin, 1901. 1139. l.