orvosdoktor, finevelőintézet tulajdonosa, szül. 1810. decz. 4. Váczon (Pestm.), hol gymnasiumi tanulmányait végezte; 1827-ben a kegyesrendiek közé lépett, a próbaévet Trencsénben, a bölcseletet Váczon, a theologia nagyobb részét Nyitrán végezte; azonban mielőtt azt teljesen befejezte volna, elhagyta a szerzetet és az orvosi pályára lépett, hol az állat- és ásványtatn különös előszeretettel tanulta. 1842-ben a baromorvoslási intézetben megürült tanszékre tanító orvosul nevezték ki, hol négy évig a természetrajzot, állattenyésztést, ménes- és gyógyszertant adta elő. 1846. jún. az ujonnan fölállított József-ipartanodánál tanárnak alkalmazták, hol előleges vizsga után a természetrajz, áruisme és kereskedelmi földleírás tanszékét nyerte el. 1850-ben nyugalmaztatván, a természettudományoknak élt. 1856-ban legfelsőbb helyről engedélyt nyert egy finevelő s tanintézet nyithatására Pesten, hol kiváló gondot fordított a reáltanulmányok előadására. 1862. nov. 24-től a pesti IV. kerületi főreáliskolában a természetrajz rendes tanára volt. Meghalt 1867. aug. 12. Pesten.
Czikke a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IV. 1844. Földtani értekezés a kőszén-képződésről).
Munkái:
1. A jegeczisme elemei. Rose Gusztáv után. Pest, 1843. 13 kőmetszettel.
2. Általános baromorvoslási könyv, vagyis alapos és népszerű oktatás, mely a tenyésztőt a házi állatok betegségeinek könnyű megismerésére s a legegyszerűbb és legolcsóbb módoni orvoslására tanítja. Wagenfeld után a 6. kiadás szerint ford. 70 ábrával 9 aczélra metszett táblán. U. ott, 1846. (2. kiadás 1848., 3. k. 1861. U. ott).
3. Ásványtan. Középtanodák használatára. Első rész. Ásványisme (Oryktognosie) 62 fametszvénynyel. U. ott, 1851. (Ism. M. Hirlap 1852. 832. sz. 2. bőv. kiadás 1854., 108 fametszvénynyel, 3. jav. k. 1857. U. ott).
4. Növénytan. Középtanodák használatára. Pest, 1852. 296 fametszvény-rajzzal (Ism. M. Hirlap 832-38. sz. 2. átdolg. kiadás 314 fametszvénynyel. U. ott, 1856., 3. bőv. k. 1861., 4. bőv. k. 1868. U. ott).
5. Állattan felsőbb gymansiumok használatára. 170 fametszvényi rajzzal. U. ott, 1854. (Ism. P. Napló 1059. sz., 2. jav. kiadás. U. ott, 1860. 3. kiadás. Az állatország alapvonalai cz. 1865., 170 fametszvénynyel, 4. k. átdolgozta Pap János 128 fametszvénynyel. 1873. U. ott).
6. A földisme alapvonalai a lyceum és főreáltanodák használatára. 206 fametsz. Pest, 1862.
7. Az állattan elemei. Algymnasiumok és alreáltanodák használatára. 116 fametszvényi rajzzal. Pest, 1864. (2. kiadás 1869., 3. k. átdolgozta Fillinger Károly. Bpest, 1874.)
8. Az állattan alapvonalai. Főgymnasium és főreáliskolákban használatra. Pest, 1864. (2. jav. k. 1865., 4. átdolg. k. Pap Jánostól. Bpest, 1873. 128 fam.)
9. Az ásványtan alapvonalai főgymn. és főreáltanodákbani használatra. Pest, 1864. (4. egészen ujonnan átdolg. k. 140 fam., 5. átdolg. k. Beyer Henriktől. Bpest, 1873.)10. Az ásványtan elemei középtanodai alosztályok számára. Pest, 1865. 155 fametszvénynyel (2. k. 1870., 3. teljesen átdolgozott bőv. kiadás Madaras Elektől. Bpest, 1876.).
11. A növénytan elemei. Gymnasium és reáltanodákbani használatra. Pest, 1866. 42 fam. (2. k. 1869., 3. bőv. k. telj. átdolg. Madaras Elek. Bpest, 1876.).
Pest-Ofner Localblatt 1846. 179., 226. sz.
Danielik, M. Irók II. 199. l.
Országos Tanáregylet Közlönye 1867. 111. lap (Nekr.)
Szinnyei Könyvészete.
Ney Ferenc, Emlékkönyv a Budapesti főváros IV. kerületi főreáltanoda negyed századára. Budapest, 1880. 63., 117. lap
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 635. l.