ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1838. jan. 11. Kiszácson (Bácsm.); tanulmányait a szarvasi ág. ev. főgymnasiumban végezte s ott tanító lett. Midőn azonban tanulmányainak folytatásához mint nevelő megszerezte az anyagi kellékelet, a Budapesten megnyilt uniált protestáns theologián beirakozott. 1860-ba előbb helyettes, utóbb mint rendes tanár a szarvasi ág. ev. főgymnasiumban tanította a földrajzot történelmet és a magyar nyelvészeti szakot. Mint az ifjúság önképző körének elnöke, mint a tanulói dalkarnak időnkénti karvezetője, utóbb mint a községi iskolaszék elnöke, a magánosok által fentartott polgári leányiskola igazgatója, és mint a szarvasi ipariskola igazgatója működött. Több évig volt a főiskola könyvtárnoka. A magyar nyelv és hazafias szellem buzgó terjesztéseért Békésvármegye dicsérő sorok kiséretében pénzjutalommal ks kitüntette. Mihalovics családi nevét időközben Mihálfira változtatta. Meghalt 1891. aug. 27. Szarvason.
Czikkei a Családi Körben (1870. Az irás eredete); a szarvasi ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1871. Irás, gyorsirás, nyomdászat, 1872. Rajzok Anglia történetőből, 1876. A földrajz fontossága, 1878. Adalék a földrajz tanításához a középsikolában, 1880. Újabb adalékok a földrajz tanításához 1884. Adalékok helyneveink magyarázatához); a Békésben (1875. 15., 16. sz. Lissovinyi Karolin, jellemrajz); a Szarvasi Ujságban (1876-83-ig munkatársa); a Szabolcsban (1876. 3-5., 8. sz. Irás, gyorsirás, nyomdászat); a Békésmegyei Közlönyben (munkatársa 1879-82. jún. végeig. 1870. Békésmegye földrajza 1879-ben, u. ez a Békésmegyei tanítóegyesület Évkönyvében(; a Békésvármegye tört. és rég. Évkönyvében (VIII. 1882. Békésmegye földrajzához, magyarázó szövegül Békésmegye térképéhez); írt még a Sipos S. által szerkesztett Részvét-Albumba 1879. és a szarvasi községi elsőfokú ipariskola Értesítőjébe.
Munkái:
1. Vázlatos magyar irálytan, különös tekintettel a levélírásra, prózai és költészeti példatárral, valamint irályfeladványokkal. Pest, 1871.
2. Magyarország és Ausztria földrajza, tekintettel természeti viszonyaikra, a legújabb kútfők felhasználása s a métermérték alkalmazásával tanodai és magánhasználatra. Bpest, 1876. (Ism. Békésm. Közlöny 5., 6., 42. sz. 2. kiadás. U. ott, 1878.).
3. A földrajz előiskolája Szarvas városához és környékéhez alkalmazottan. Szarvas, 1880.
4. Békésmegye térképe. U. ott, 1881.
5. Dierner Endre, Magyarország történelme. Tankönyvül. Ujra szerkeszté ... 7. jav. kiadás. Bpest, 1883.
Szerkesztette a Szarvasi Lapokat 1884. jan. 6-tól haláláig.
Zsilinszky Mihály, Szarvas város történelme. Pest, 1872. 127. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Szarvasi Lapok 1891. 35. sz. (Benka Gyula).
Benka Gyula,A szarvasi főgymnasium története 1802-1895-ig. Gyoma, 1895. 136., 155. l. (Értesítő) és önéletrajzi adatok.