hegyaljai birtokos Tolcsván (Zemplénm.); megyei hivatalt viselt; az 1848-49. szabadságharczban ő is fegyvert fogott; később többször föllépett mint képviselőjelölt antiszemita programmal; de kasznárja, pinczemestere mind halálig zsidó volt; a politikával s gazdasággal sokat foglalkozott és írt a lapokba; közel ismeretségben volt Andrássy Gyula gróffal, több epizódot éltek át a gróffal, melyet jóizűen tudott elmondani. Utóbbi években Tolcsváról Simai pusztájára (Szabolcsm.), majd Pozsonyba tette át lakását és 1891-ben visszaköltözött Tolcsvára, hol 1893. okt. 18. meghalt 81 éves korában.
Czikkei a Borászati Lapokban (1858. Válasz Lónyay Gábornak, 1861. Borászat Hooibrenk mívelési módja a Hegyalján, 1859-61.); a Vasárnapi Ujságban (1857-58. A legjobb bor); a Borászati Csarnokban (1863. Vidéki tudósítások Tolcsváról); a Tokaj-Hegyaljai Albumban (1867. Hegyalja szőlőmívelése); a Honban (1879. 87-89. sz. Az uj épületben 1849. júl. 19-től nov. 10-ig); a Szabolcsmegyei Közlönyben (1879. 5-9. 1848-49. sz. Naplójegyzetek); a Nyirvidékbe is irogatott, az 1848-49. Tört. Lapoknak is munkatársa volt.
Munkái:
1. Nyirvizszabályozó. Tragico-sarcastico-humoristicus korrajz. Sárospatak, 1883. Térképpel.
2. A nyiregyházi háromszoros választás. Nyiregyháza, 1884.
3. Ne bántsd a zsidót, vagy hogy kell a zsidó kérdést megoldani. U. ott, (1884).
4. Egy öreg táblabiró eszméi a felelős kormány és az autonomikus megyékről. Ugyanott, 1889.
Álneve: Taposó Bálint.
M. Könyvészet 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1893. 45. szám. (Nekr.).
1848-49. Történeti Lapok 1893. 216. lap.
Szőlőszeti és Borászati Lap 1893. 32. sz.
Zemplén 1893. 43. sz.