ev. ref. lelkész, M. Mihály és Hadházi Sára fia, szül. 1770. jún. 3. Debreczenben (a Rákóczi forradalom zivatarai elől menekült le a Mező-család egyik őse Beregmegyéből az alföldre, hol Sima pusztának voltak birtokosai). Tanulmányait szülőhelyén végezte, hol 1785-ben lépett a felső osztályba, 1792-től Büd-Szent-Mihályon (Szabolcsm.) volt rektor három évig, felhatalmaztatván, mint végzett theologus, egyszersmind a lelkészi teendőkre. A tanítóság végeztével külföldi egyetemre akart menni, de ebben az akkori politikai viszonyok gátolták; a német nyelvet elsajátítandó egy évet Pozsonyban, majd Bécsben töltött. 1796. ápr. 20 a fekete-gyarmati ref. egyház lelkészül hívta meg, itt volt 1799. ápr. 24-ig, midőn Tisza-Várkonyba, majd Baranya magyébe ment, hol több egyházban hivataloskodott, így Kis-Tótfaluba is.
Veje, keszi Hajdú Lajos kisujszállási lelkésztanár, örökölte M. két terjedelmes iratkötetét, melyek magyar és latin verseket, epigrammokat, rimes és időmértékes alakban, tartalmaznak; ezek közül Hajdú L. néhányat közölt a Hazánk és Külföldben (1869. A magyar szabadság és magyar ruha visszajövése alkalmatosságával 1790. és Poétai játék, melyet Csokonai Mihály kedves barátom játékos békaegér harczának emlékezetére magához megküldöttem 1795., 1871. A baranyai felkelő nemes sereghez 1809.); a Prot. Evangy. Lapban (1875. Karácsonyi templomi ének); a Figyelőben (1876. Pásztori dal, melyet József nádor főherczeg nejének halálára írt 1817-ben, Csokonai V. Mihály halálára. A barátok változandóságáról. Epigrammok).
Figyelő 1876. I. 213. lap.
Uj M. Athenás 512. l. és a debreczeni evang. ref. főiskola jegyzőkönyvéből.