jogi doktor, ügyvéd, szül. 1860. febr. 5. Acsádon (Szabolcsm.); szülei papnak szánták, majd a kereskedelmi pályára lépett és egy bankba került; azonban ezen pálya sem volt kedvére, azért a gymnasiumban tanult és onnét a pesti egyetemre ment és jogot hallgatott; letette a jogi doktori, majd az ügyvédi vizsgálatot és gyakorló ügyvéd lett Budapesten. A zsidók receptiója érdekében a folyóiratokban és lapokban előkészítette a talajt és az ez ügyben keletkezett mozgalomnak egyik jegyzője volt. Bánóczi Józseffel egyetemben 1894-ben megalkotta az iraelita magyar irodalmi társulatot, melynek két évig titkárja, Évkönyvének pedig szerkesztője volt. A zsidó felekezet humanistikus és kulturalis ügyeiben tevékeny részt vesz. Ügyésze és titkára a pesti izraelita jótékony-egyletnek; jegyzője a VI. (pesti) izraelita egyházkerületnek, az országos magyar izraelita közalapnak.
Tanuló korában a vidéki lapokba irogatott, jogászkorában pedig a Nemzeti Ujság belső dolgozótársa volt; később jogi szaklapokba írt czikkeket, így a Jogtudományi Közlönybe (1888. A czégér); a Magyar Zsidó Szemlének több évig volt munkatársa s 1891-95-ig szerkesztette, a hol saját neve, Kovács Ferencz és Körösi Imre álnevek alatt jelentek meg czikkei; a M. Szalonban (Onnan hazulról cz. néprajza).
Blau Lajos, Magyar Zsidó-Szemle 1884-1896. Bpest, 1896. és önéletrajzi adatok.