hirlapíró és volt országgyűlési képviselő, szül. 1851. máj. 1-én Sátoralja-Ujhelyben (Zemplémm.); középiskoláit szülővárosában és Kassán végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. 1871-be mint politikai vezérczikkíró az Ellenőrnek, az akkori balközéppárt közlönyének szerkesztőségébe lépett. 1873 elején Csávolszky Lajos kilépett az Ellenőr szerkesztőségéből és 1874. jan. 1. megindította a Baloldal cz. napilapot és ápr. 1. folytatását, az Egyetértést; ekkor M. is ezen lapoknak főmunkatársa lett és azóta szakadatlan megmaradt a lap vezérczikkírójának. 1878-ban mint a függetlenségi párt jelöltje lépett fel a gyomai kerületben (hova Kossuth Lajos ajánlotta). 1881-ben a miskolczi déli kerület függetlenségi programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. A képviselőházban különösen kitünt az önálló hadsereg és az általános népoktatás mellett tartott beszédeivel és később a tisza-eszlári perrel kapcsolatban az antisemita izgatások ellen intézett felszólalásaival.
Czikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1877. Mária-Loretto a wörthi tónál, 1878. Emlékezés Darmay Viktorra, 1880. Gróf Széchenyi István); a Pesti Naplóban (1877. 131. sz. A piasai Campo-Santo); a Főv. Lapokban (1879. Mehádiai napok); a Koszorúban (1879. Írók dicsősége, 1880. Az utazás ideálja); az Egyetértésben (1879. 143. sz. Báró Eötvös József emlékezete. 1886. 308. sz. Lyrai költészetünk és közönségünk); az Arad és Vidékében (1883. 134-137. sz. A jótékonyság politikája); a Pesti Hirlapban (1886. 114. sz. A muzsák választottaj: Rudnyánszky Gyula.); Költeményeket írt a Vasárnapi Ujságba (1897., 1900.), az Ország-Világba (1898-99.). sat. Az Egyenlőségnek is munkatársa.
Munkái:
1. Tisza Kálmán a miniszterelnök. Bpest, 1875.
2. A polgári házasság. Felolvasás, tartotta 1876. ápril havában. U. ott, 1876.
3. Bolyongások az olasz ég alatt. U. ott, 1877. (Ismert. Sárrét 26. sz.).
4. Tisza Kálmán 1877-ben. U. ott, 1877.
Országgyűlési beszédei a Naplóban (1881-84) vannak.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyenlőség 1890. 45. szám.
Függetlenségi Album. Bpest, 1897. 12. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 589. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 50. szám, arczk.