királyi curiai biró, szül. 1844. aug. 14. Erdélyben nemesi családból; 1855-ben a zilahi gymnasiumban kezdte tanulását; szülőfalujában Urházy György ottani pap vette pártfogásában. A jogot Eperjesen hallgatta s 1866-ban végezte; ekkor ügyvédi irodába ment gyakorlatra. 1867-ben a megyék szervezésekor tiszteletbeli aljegyző lett és okt. telekkönyvi segédelőadó. 1869. jan. valóságos megyei törvényszéki ülnökké választatott és 1871-ben a zilahi kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki. 1874-ben a zilahi ev. ref. egyház képviseleti közgyűlésének lett tagja, majd ugyanott presbyter és még ugyanazon évben a zilahi ev. ref. egyház képviselőnek küldte a szilágy-szolnoki egyház-megye gyűlésére, hol 1875-ben megyei ülnökké is választatott; 1881-ben a budapesti kir. ítélő-táblához kisegítő előadóul helyeztetett át. 1878-ban jelen volt az erdélyi ref. egyház kerületi gyűlésén; azóta részt vett a kerületi gyűléseken. Tagja volt a Zilahon 1873-ban keletkezett tanügyi körnek és e kör által rendezett felolvasásokban ő is részt vett; 1876-81-ig mint a zilahi casino elnöke szolgálta a közügyet. Szilágymegye közgyűlésének is tagja volt és Deák Ferencz arczképének leleplezésekor ő mondta az emlékbeszédet Az 1881. okt. 31-től nov. 24-ig tartott reformált egyházi debreczeni zsinatra az erdélyi ref. egyházkerület választotta őt képviselővé s mindvégig tevékeny részt vett a tanácskozásokban. Jelenleg curiai biró Budapesten.
A Zilahy testvérekkel barátságba jutván, ő is fellépett az irodalomban és 1863-67-ig néhány költeménye jelent meg a lapokban. Szász Gerővel és a két Zilahy fiúval részt vett egy költői versenyben; költeményei közül ekkor: Husz év mulva (a Fővárosi Lapokban), Az első babér (az Ország-Világban) jelentek meg.
Költeménye Lenau után a Nővilágban (1863); czikke: Herder és Göthe mint szabadkőmívesek a Korunk Tárczájában (1865. 35. sz.).
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 200. l.