nyug. törvényszéki biró, szül. 1809. ápr. 10. Esztergomban; középiskoláinak végeztével a jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1834-ben ügyvédi vizsgát tett; szülővárosában telepedett le, hol ugyanazon évben városi tanácsnokká, később városi kapitánynyá megválasztatott; az 1844-46. országgyűlésen a város követe volt, ekkor hazafiúi működése elismeréseül hét megye és város választotta meg tiszteletbeli táblabirájának és díszpolgárának. 1848-ban Esztergommegye első alispánjává választatott és a megyei népfölkelést vezérelte. A visszavonuló Görgey seregével ő is Aradra ment. 1850 tavaszáig bujdosott; ekkor hazatért. 1861-ben II. alispánná választatott, mely hivataláról szept. tiszttársaival együtt ő is lemondott. Ezután visszavonulva élt. 1872-ben a magyar kormány törvényszéki ülnökké nevezte ki. Jelenleg 93 éves korában nyugalomban él Esztergomban.
Czikkei a Fal. Gazdában (1858. Gazdasági közlemények Bényből); a Gazdasági Lapokban (1870. Termeszszünk takarmányt, 1870-től Gazdasági Tudósítások Esztergomból); az esztergomi gazdasági egylet által kiadott Gazdasági Értesítőben (1882. A megyebeli szőlők állapota, A buza-üszög elhárításának módozata, Az esztergomvidéki szőlőszetről, Észleletek az országos, különösen az esztergom-vidéki tehenészet ügyében, A szorgalmas, de egyszersmind idő és szakszerű munkának viszonlagos áldásai, 1883. A szőlőszet,Gyümölcsfatenyésztés).
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 134. l. és testvéröcscsének Meszéna Ferencznek szives közlése.