kir. tanácsos, tankerületi főigazgató, szül. 1837. okt. 16. Szabadkán (Bácsm.); a főgymnasiumot elvégezvén, a kalocsai egyházmegye papjai közé lépett és a pesti központi papnevelőbe küldték fel, hol tanulmányait elvégezte, de azután kilépett az egyházi rendből. Szabadkára nevezték ki gymnasiumi tanárnak, honnét Budára helyeztetett át. Itten a budapesti tanári egylet titkára volt. 1872-ben már tagja volt a közoktatási tanácsnak; ezen év. jan. ujvidéki helyettes főigazgató lett és 1873-ban mint kormánybiztost az erdélyi középiskolák megvizsgálására küldték ki. 1874-ben kinvezték a szegedi tankerület főigazgatójává. Szende Béla halála (1882. aug. 18.) után Szeged város I. kerülete országgyűlési képviselővé választotta. 1884-ben az ujon alakított pécsi tankerület főigazgatójává neveztetett ki, mely kerület 1889-ben Székesfejérvárra helyeztetett át és ő rendes lakását ment elfoglalni; azonban szívbajjal érkezett oda és a czisztercziek rendházában hét hétig ápolták, hol decz. 19. meghalt.
Czikke az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (II. 1869. 133-155. lap. Oedipi filias, filios pietate fuisse insignes docet Sophocles). Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-84. X-XII. Középiskolák és azok tanárainak képesítése, gymnasiumi és reáliskolai oktatás sat.).
Munkája: Görög olvasókönyv. Magyarázó jegyzetekkel és szótárral a gymnasium V. és VI. osztálya számára. Schmidt H. és Wenzel V. nyomán. Buda, 1873.
Szerkesztette: A budapesti tanári egylet 1866. évről szóló Értesítőjét. Pest, 1867.
Országos Tanáregylet Közlönye VI. 1872-73. 40., 46., 47., 257. l.
Délmagyarországi Laok 1882. 218. szám.
Petrik Könyvészete.
Egyetértés 1889. 350. sz.
Szabadság (Székesfejérvár) 1889. 154. sz.