Mészáros Károly (hajdú-doroghi),
ügyvéd, volt cs. k. törvényszéki ülnök, szül. 1821. júl. 20. Hajdú-Doroghon; atyja az 1831. cholerában elhalálozván, Kerekes Demeter dorogi esperes vette pártfogásába; tanul Debreczenben, Nagyváradon, Pesten és Pécsett, mindütt kitünő sikerrel; a pesti egyetemen hallgatta a jogot. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett és ugyanazon évben Mosonmegye tiszteletbeli ügyészévé neveztetett ki. 1848-ban a magyar kormány postaügyi számvevőnek, 1849-ben pedig tábori historiographusnak alkalmazta a bánáti s bácskai hadseregnél. 1850-ben kinevezték Ungmegye cs. kir. törvényszéke ülnökévé s ezen hivatalát 1854-ig viselte; azontúl gyakorló ügyvédként foglalkozott, majd Budapestre költözött, hol a journalistikának és az irodalomnak élt. 1876-ban a községjegyzői országos congressus bizottságának elnöke volt. Iskolaszéki elnök és Ungmegye tiszteletbeli főjegyzője volt. Meghalt 1890. febr. 2. Zavatkán (Ungm.).
Irt a Hasznos Mulatságokba, Társadlkodóba, Honderűbe, Napkeletbe. Munkatársa s vezérczikkírója volt a Pesti Naplónak, a M. Sajtónak, a Török János Hazánkjának és Kelet Népének; írt a Dárday Jogtudományi Közlönyébe; egy ideig főmunkatársa volt az Idők Tanújának és Ungvárt a Kárpáti Hirnöknek. Visszakerülvén Ungmegyébe, az Ung cz. politikai lapnak volt főmunkatársa nyolcz évig; egyszersmind a Kun László M. Jogászába írt czikkeket.
Czikkei a Regélő Pesti Divatlapban (1843. II. Gondolatok a barátság és szeretetről); a Pesti Divatlapban (1845. Vázlatok a szépnem történetéből sat. 1846-47. több czikk); a Honderűben (1845. A szépnem természetrajzi tekintetben); az Életképekben (1845. Emberismeret elemei, Igazság, 1846. A tudomány és műveltség becse, 1847. A társadalmi állapot fejlődése); a Nemzeti Ujságban (1846. 376. szám könyvism.), a Társalkodóban (1846. Értelmi műveltség állapota különféle népeknél); a Pesti Naplóban (1854. 118. s. könyvism., 1856. 344. Engeteg vagy kényszerített tagosítás-e? 354. sz. könyvism.); a Család könyvében (1855. Rozgonyi Czeczilia); a Kelet Népében (1856. A Széchenyiek, Az Andrássyak); a Hölgyfutárban (1856. Hedvig, Piroska); a Budapesti Hirlapban (1856. 184. sz. Omode Benedek); a Sárossy Albumában (1857. Széchy Mária, B. Sina Simon); a Hazánkban (1858. Árpád és a magyar honszerzés); a Falusi Gazdában (1858-59. több czikk); a M. Gazdában (1860); a Kárpáti Hirnökben (1861. Martinovics összeesküvése); a M. Sajtóban (1856. 98. sz. könyvism., 118., 119., 122., 203. cz. A birtokrendezés főmozzanatai, 200. sz. A telekkönyvi közigazgatások, 228. Szőlődézma és hegyvám, 232. Jobbágyi örökösödés, 264., 267. Pénz-e vagy földbirtok, 1857. 46., 54. Csődök és vagyonbukások hazánkban, 63. A szerb nemzet hajdani viszonya a magyar koronához, 143., 169. Bosnyákország hajdani viszonya a magyar szent koronához, 154. Községi népszámlálás 181., 182. Az új erdőtörvény magánjogi s nemzetgazdászati szempontból, 270. A magyar földbirtok és hiteltörvény, 276. Tekintsünk a jövőbe, 286. sz. Pénzválság és váltó moratorium); a M. Évlapokban (1857. Nemzetünk társadalmi feladata); a Vasárnapi Ujságban (1864. költemény); a Jogtudományi Közlönyen (1875. Polgári törvénykezésünk reformjai, Jogtörténelmi társulat); a Községek és Jegyzők Lapjában (1879. Szabadházy Andro életrajza); az Ungban (1885. A sajtóügyi viszonyok és hirlapok Ungmegyében); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Eszmék az élet czéljairól, áttérve a társas élet viszonyaira. Pécs, 1842. (melyet ifj. Majláth György Baranyamegye alispánja adott ki).
2. Az emberismeret elemei bölcsészeti tekintetben, Pest, 1845. (Tanulótársai nyomtatták ki).
3. Országgyűlési teendőink. Birtok- és jogviszonyainkról. Magyar-Óvár, 1848. két füzet.
4. Európa legújabb alkotmányai. Különös tekintettel Európa társadalmi állására. Pest, 1848.
5. A magyarországi oroszok története. U. ott, 1850. (Ism. M. Hirlap 303., 306-309. sz. Religio 1851. I. 48-51. sz.)
6. Magyarország népei tört. s politikailag. U. ott, 1852. (Az egész birodalomban betiltatott. Ez volt oka annak is, hogy a szerző hivatalától megfosztatott).
7. A műveltség ősképe az előkör legnevezetesebb népeinél. Kassa, 1853.
8. Az országos jövedelmekből nyujtandó urbéri kárpótlás iránti igények bemondása és az ide vonatkozó törvények s ministeri oktatás gyakorlati magyarázata. Pest, 1854.
9. földtehermentesítési rendszer az 1854. jan. 16. kelt cs. nyilt parancs alapján, mely által Magyarországra nézve a kitudott urbéri és tizedkárpótlásnak a jogosítottak számára minden érdekelt jogainak megóvása mellett, mimódon és mely kútfőkből eszközlendő lehető gyors kiszolgáltatását tárgyazó határazatok állapíttatnak meg. U. ott, 1854.
10. Az új házassági törvény. U. ott, 1857. (Uj Törvénytár IX.).
11. Telekkönyvi törvények az igazságügyministeriumnak 1855. decz. 15. kelt rendelete alapján, az ezzel kapcsolatban álló egyéb cs. k. nyiltparancsok s kiegészítő rendeletek nyomán. U. ott, 1857.
12. Az új erdőtörvény, a polgári magánjog és nemzetgazdászati érdekek szempontjából magyarázva. U. ott, 1857.
13. Községi törvények, községi egyetemek s előljárók hatásköre s teendői körül, különösen a polgári magánjog, a büntető törvény, a polgári és büntető eljárás, a hagyatéki s gondnoksági, az árvaügyi s egyéb a pörös ügyeken kívüli eljárás mezején. U. ott, 1858.
14. Az urbéri hátrálékok körüli törvényes eljárás, az 1857. szept. 26-án kelt cs. nyiltparancs s egyéb ide vonatkozó törvények és rendeletek alapján. U. ott, 1858.
15. A magyar úrbéri viszonyok jogtörténete. U. ott, 1857. (Az egyetem által jutalmazott pályamű. Czikkekként is megjelent a Budapesti Közlönyben).
16. Tartományi zsinat Esztergomban 1858. szept. 19. s következő napjain. A magyar egyház régibb zsinatainak rövid történetrajzával s az esztergomban a legközelebb tartott zsinaton megjelent s kitünőbb egyházférfiak élet- s jelelmvázlataival. U. ott, 1859.
17. Ungvár története a legrégibb időktől maig Ungvár, 1861. (Ism. Budapesti Szemle 1862).
18. Kossuth Lajos levelezése a magyar szabadságharcz karvezéreivel 1848-1849-ben. U. ott, 1862.
19. A magyar szabadságharcz előjátéka 1848. évben. U. ott, 1862.
20. Az ungmegyei takarékpénztár szervezete s alapszabályai. U. ott, 1865.
21. Ungmegye szabályrendeletei. U. ott, 1868.
22. Ungmegye tankerületének Évkönyve. U. ott, 1871.
23. A görög kath. egyház jogosultsága a vallási alapítványokban. U. ott, 1872.
24. Magyar földadókataster az 1875. márcz. 30. alaptörvény s az ezzel kapcsolatban álló kormányrendeletek stb. s gyakorlati magyarázataival ellátva. Pest, 1875.
25. Magyarország kör- és községjegyzői 1876. aug. 21. tartott orsz. congressusának Évkönyve. Bpest, 1876. két füzet.
26. A magyar igazságügyminiszteri kormányzat. Kun László által gővítve s kiadva. Bpest, 1880.
Szerkesztette és kiadta a Magyar Évlapokat 1857-ben Sárosy Gyulával, melyből csak egy füzet jelent meg; alapította a Kárpáti Hirnököt 1861. júl. 1-től az év végeig Ungvárt és az Ungvári Hirlapot 1867-ben; a Magyar Néplapot 1868. szept. 13-tól okt. 17-ig, a Község Lapját 1875. aug. 29-től 1878-ig és a Magyar Községjegyzőt 1876-77-ben Pesten.
Álneve s jegye: Polydorus és + (a Budapesti Közlöny, Hon, Radicallap, M. Sajtó, Pesti Napló, Budapesti Közlöny, Jövő, Községek Lapja és Jelenkor cz. hirlapokban).
Kéziratban maradt: a Magyar Pantheon; A szabad hajdúk történet monographiája és Ungmegye monographiája (sajtó alá rendezve). A m. n. múzeumban levele Pesty Frigyeshez. Pest, 1858. júl. 4.
Haas M., Baranya. Pécs, 1845. 344. l.
Danielik, Magyar Irók II. 198. l.
Századok 1868. 143., 1869. 276. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1890. 49. sz. és önéletrajzi adatok.