Mészáros Károly (bodó-baári és nagy-lucsei),
hites ügyvéd, szül. 1804 körül; édes atyja M. Ágoston volt valószinűen, ki 1822-ben Nagy-Lucseról Berczelre (Nógrádm.) költözött és az Eszterházyféle lévai uradalom tisztje lehetett, mer M. 1822-ben ott tartózkodott; a jogi pályára lépvén, ügyvéd lett, előbb al- és főügyész, országgyűlési követ, jószágigazgató s jószágkormányzó, 1856-ban már pozsonyi urbértörvényszéki tanácsos volt és mint ilyen rendezte a Pozsonymegye urbéri községeit. Itt ismerkedett meg Zichy Ferencz gróffal, ki az Eszterházy herczegi javak administratorává neveztetvén ki, Mészárost maga mellé szerződtette urbéri tanácsosának. Meghatalmazása Zichy Ferencz gróf administratorkodásával megszünt. 1857-től a Ferencz József-rend vitéze, később a furtai szent László-társulat tiszteletbeli elnöke volt. Pozsonyban lakott és 1870 körül meghalt, állítólag a Dunába ölte magát.
Munkái:
1. A csehek vára, egy eredeti hazai költemény. Győr, 1823. (Regény).
2. Élesfalvy Kálmán halála. Eredeti hazai szumorű kötelmény három felvonásban. Pest, 1825. Rézmetszettel.
3. Alkalmi gondolatok. I. kötet. Pozsony, 1858. (Vegyes czikkek).
4. Herczeg Eszterházy jószágai bérletének története. Pozsony, 1866. (Németül. U. ott, 1866.).
5. Komoly ügyekben egy szerény szó. U. ott, 1867.
6. Elfogulatlan nézetek az országgyűlési követválasztás ügyében. U. ott, 1868.
Két kézirata van a m. n. múzeumban: A való álom, A szőke Duna. Léva, 1823. 4rét négy levél (költői elmélkedések).
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 450. lap.
Petrik Bibliogr. és Könyvészete.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és Merényi Lajos szives közlése.