esztergomi kanonok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1811. máj. 23. Murslán (Esztergomm.) jómódú földmíves szülőktől; gymnasiumi tanulmányait Esztergomban végezte, azután 1825-ben az esztergomi egyházmegye növendék papjai közé lépett. A bölcseletet és theologiát Nagyszombatban hallgatta, hol élénk részt vett a honi nyelvgyakorló-egyesület megalapításában és annak első aljegyzője lett. Miután 1834. aug. 29. áldozópappá szenteltetett, Lekérre került káplánnak, innét 1835. jún. 14. Nagykérre, nov. 19. Bartra (Esztergomm.); 1836. jún. 15-től aug. 18-ig a kiliti plébániát adminisztrálta; ekkor az érseki lyceumban lett tanár, a hol 1845. febr. 18-ig adta elő a magyar nyelvet és irodalomtörténetet, a hittant és természettant; ezután az esztergomi helynökség jegyzője, nemsokára titkára s 1847. irodaigazgatója volt. 1848. máj. 27. elnyerte a vadkerti plébániát és alesperes lett. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1864. máj. 26. esztergomi kanonok és a Pazmanaeum retore lett. Meghalt 1865. szept. 26. Bécsben.
Czikkei és költeményei az Egyházi Tudósításokban (1841. Ii. 50. Kovács József hittudom. tanár a pesti egyetemen); a Kath. Néplapban (1849. költ., 1850. Járjunk a ker. tanításokra); a Religioban (1856. I. A tanítók lelki épülése és tanácskozmányaik); a Népnevelési Közleményekben (1858. Az első vallásbeli képezésről s ennek viszonyáról a bibliai történetekhez); a Tanodai Lapokban (1859. Egy tanfelügyelő esperesnek jóakaratú figyelmeztetései kerülete tanítói személyzetéhez); az István bácsi Naptárában (1869. Jancsik József derék tanférfiú emlékezete); a Régi M. Nyelvemléktárban Nagyszombat város levéltárából több magyar levelet közölt; az Egyetemes M. Encyelopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Ft. Kis-apponyi Bartakovits Albert úrnak, esztergomi kanonoknak, midőn 1831. eszt. Szt. András hava elején a nagyszombati egyházi kerület helytartóságába beiktattatnék, hódol a megyebeli nevendék papság. Nagyszombat.
2. Ft. Kulifay István urat, nagyszombati kanonokat, midőn Sz. András havában 1831. esztendőben a nagyszombati két papnevendékház fő kormányját kezébe venné, idvezli a hódoló nevendék papság. U. ott.
3. «Isteni virraszta városunk felett. Mivel tartozunk ezért?» Egyházi beszéd, melyet Nagyszombat szab. kir. várossá emeltetésének hatszázados örömünnepén 1838. Pünköst után 3-ik vasárnapon a plébánia-templomban tartott ... Közkivánatra adatott sajtó alá. Pozsony.
4. Szavalástan Heinsius nyomain, nyelvünkhöz illesztve, szavalandó darabokkal együtt. Nagyszombat, 1840. (Ism. Athenaeum 1842., Hirnök kis Fulárja 1843. 5. szám).
5. Keresztelés- és keresztény házasok megáldáskori rövid beszédek. Németből Lentz Miklós után. Pozsony, 1841. (Ism. Egyh. és Lit. Lapok 1844. 10. sz.).
6. Hirscher Jánosnak a positiv keresztyénség sikeresebb ápolása iránt a badeni kamarák elébe terjesztett javaslata. Ford. Pest, 1848. (Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó társulat.).
7. A religio történetének rövid vázlata a világ kezdetétől fogva korunkig, kaht. ifjak számára. Pest, 1850. (Névtelenül. 2. kiadás. Eger, 1851. 9. k. Bpest, év n.)
8. Elemi katekizmus kath. kezdő tanulók számára. U. ott, 1850. (2. bőv. és jav. kiadás Eger, 1851. 4. k. 1853., 7. k. 1857., 16. k. Tárkányi Béla javításaival. 1866. U. ott.).
9. Kis katekizmus kath. gyermekek számára. U. ott, 1851., (3. k. 1852. U. ott.).
10. Közép katekizmus kath. tanulók számára a városi iskolákban. A religio történetének rövid vázlatával. U. ott, 1851. (3. k. 1854. U. ott.). Ezen három munka névtelenül jelent meg és a Deharpe jezsuita regensburgi katekizmusainak átdolgozása.
11. A jegyesek. Olaszul írta Manzoni. Német átdolgozat után a felserdült ifjúság és műveltebb nép számára ford. Pest, 1851. (Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó-társulat.).
12. Segédkönyv a magas cs. kir. közoktatási ministerium által iskolai használatra rendelt A.-B.-C.- és olvasókönyv szellemében. Iskolamesterek és tanítói pályára készülők számára készítette. Pest, 1855. (Vernalaken után. Ism. Religio Ii. 19. sz., 2. kiadás 1858., 3. k. 1871. U. ott.).
13. Utmutatás a szemléleti számlálás- és számolásra, a számjegyek írása- s kimondására. Irta Hermann János. Ford. Ugyanott, 1858. (Második kiadás. Ugyanott, 1870.).
14. Seneca bölcsészetéről. U. ott, 1859.
15. Alosztály Utmutatás az «A.-B.-C.- és olvasókönyv» szellemében kezelendő első oktatásra. Németül írta Hermann Ferencz. Magyar iskolák számára átdolgozta ... Bécs, 1860.
16. Harmadik nyelvkönyv. Az ausztriai birodalombeli főelemi tanodák legfelsőbb osztálya számára. U. ott, 1860.
17. Harmadik nyelvkönyv. A főelemi tanodák legfelsőbb osztálya számára. Buda, 1862. (Az előbbi munkától különbözik).
18. Első nyelvgyakorló- és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi iskolák számára. Bécs, 1862.
19. Egyházi beszéd, melyet szent István első magyar király nemzeti ünnepén a nt. kapuczinus atyák templomában 1862. Kisasszony hava 24. mondott. U. ott, 1862.
20. A.-B.-C.- és olvasókönyv. A m. cs. kir. közokt. ministerium megbizásából. U. ott, 1863.
21. Olvasókönyv a kath. főelemi- és városi iskolák számára a negyedik osztályba. Buda, 1865.
22. Második nyelvgyakorló- és olvasókönyv. U. ott, 1868.
Kéziratban: A társadalom és kereszténység.
Szerkesztette a Népnevelési Közleményeket 1857-1858-ban Balassa-Gyarmaton, összesen hat füzetét.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók i. 325., Ii. 412. l.
M. Sion 1865. 719., 1886. 830. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 150. l.
István bácsi Naptára 1883. 45. l.
Kiss Áron, A M. Népiskolai Tanítás Története. Bpest, 1883. 266., 311. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 328. lap.
Michalek, Egri érsekmegyei könyvtár szakszerű Czímjegyzéke. Eger, 1898. 257. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 483. l. és gyászjelentés.