Mészáros Ignácz (bodo-baári és nagy-lucsei),
érseki titkár, született 1729-ben, Felső- (vagy Bodó)-Baáron (Csallóközben, Pozsonym.); középiskoláit Pozsonyban és Győrött járta s jogi tanulmányokat végzett Bécsben. Később a gróf Batthyány-család kegyes alapítványainak kezelője, majd Batthyány József gróf kalocsai érsek titkára volt. 1778-tól az irodalomnak élt Budán, hol 1800. nov. 21. meghalt.
Munkái:
1. Buda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett egy Kartigan nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes történeti, mellyeket némely különös feljegyzésekből magyar nyelvbe foglalta. Pozsony, 1772. (Kolozsvár, 1778., 2. kiadá. U. ott és Kassán, 1780. egy részmetszettel, 3. k. Pozsony, 1795., Buda, 1813., 5. kiadás Bpest, 1880. Olcsó-Könyvtár 93. Bevezetéssel és jegyzetekkel Heinrich Gusztávtól, a ki kimutatja, hogy a regény Menander német munkájából van fordítva és hogy a magyar szerző mit változtatott az eredetin. Ism. a debreczeni r. kath. főgymnasium Értesítője 1877. Dengi János, Egyet. Philol. Közlöny 1879. 42. l. s P. Napló 1880. 101. sz. Kartigam a franczia hősi regénynek képviselője s egyszersmind a magyar irodalom első regénye; rendkívül szerették, kivált a nők és az ifjúság, részint meséjeért, részint betétdalaiért. Tótra lefordította Semian Mihály. Pozsony, 1890.).
2. Montier asszonynak a maga leányával el-férjezett *** mark-grófnéval közlött tanuságos igen jeles és mindenféle úri rendnek nemes mulatására nagyon alkalmatos levelei. Németből magyarázta Pest, 1793. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1879. 46. l. Kézirata, censurai példány, Pozsony, 1779. decz. 22. a budapesti egyetemi könyvtárban).
3. Minden esetekre elkészült magyar szekretárius, ki örvendetes és szomorú, bajos és peres, s különb-különb más környül-állásokban és alkalmokban naponkint előkerülő levelek írására némely el-készittetett példákat közönségessé tészen. U. ott, 1793. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1879. 50. l.).
Kézirata a m. n. múzeumban két ívrét kötet. (I. Három napkeleti történetek, némely régi töredékekből és versszerzőknek hagyományaiból egybeszedvén, magyar nyelven kibocsátott; a három történet czímei a következők: A megbosszúllott Osiris, A szeretetnek temploma avagy Zelitis és Zophire, A szeretetnek győzedelme avagy Arsanes és Sófia, II. Astriane avagy a hív szeretetnek tüköre, a régiségek sötétségéből és több nevezetes írók feljegyzéseiből, befejezetlen novella.)
Alamanch von Ungarn 1778. Wien und Pressburg 86. l.
M. Hirmondó 1781. 29. sz.
Horányi,Memoria II. 607. l.
Danielik, M. Irók II. 197. lap.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 449. l.
Csokonai Album. Debreczen, 1861. 44. l.
Toldy Ferencz,A magyar költészet története. 2. kiadás. Pest, 1867. 445. l.
Figyelő 1871. (Höke L.)
Egyetemes Philol. Közlöny 1877. 200.
Figyelő IV. 1878. 253., XI. 1881. 267. lap.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Beöthy Zsolt, Szépprózai elbeszélés I. 234-242. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 555. l. (Négyesy L.).