városi főjegyző, szül. 1827-ben Szegeden; középiskoláit ugyanott és Temesvárt végezte; azután a Csanád egyházmegyei növendékpapok közé lépett, de az 1848-49. szabadságharcz alatt ő is fegyvert fogott és a 3. honvéd-zászlóaljnál szolgált. Mint századost az osztrák seregbe sorozták, honnét utóbb elbocsájtották. 1852-ben Szeged városánál írnoki, később fogalmazói állást nyert. 1862-ben aljegyzőnek, 1867-ben főjegyzőnek, 1872-ben ujból főjegyzőnek és ezzel kapcsolatban helyettes polgármesternek és árvaszéki elnöknek választották meg.
Munkája: Emlékbeszéd Horváth Mihály arczképe ünnepélyes leleplezése alkalmából Szeged város rendkívüli közgyűlésén júl. 14. 1872. Szeged, 1872. (A Szegedi Hiradó különmelléklete. A Budapesti Közlöny 1872. 170. sz. is megjelent).
Több hatósági kiadványon kívül ő szerkesztette Szeged város 1872. hatósági szervezetét.
Reizner János szives közlése.