jogi doktor, ügyvéd, előbbinek testvérbátyja, szül. 1862. szept. 7. Pesten, hol középiskolai tanulmányait az ág. ev. gymnasiumban, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1892 óta a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1899 óta a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja.
Már joghallgató korában dicséretet nyert: A tárnokmesterségről és tárnoki jogról írt tanulmányával, A menedékjog történeti fejlődése és a bűntettesek kiszolgáltatása cz. pályamunkája pedig díjat nyert (megjelent a M. Igazságügyben 1883); czikkei a Jogban (1895. A csődön kívül megtámadási jog, 1896. Az új német kereskedelmi törvény); az Ügyvédek Lapjában (1897. A horvát csőd- és megtámadási törvény); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Telekkönyvi rangsorozatcsere). A M. Jogi Lexikonnak csaknem összes csődjogi czikkeit írta, ezek közt említendők: Beszámítás a csődben, Csődeljárás, Csődhitelezők, Csődnyitás, Csődtömeggondnok, Csődvagyon, Csődválasztmány, Felszámolás, Fizetések megszüntetése, Kereskedelmi csőd, Megtámadási jog, Vagyonbukott, Visszakövetelési jog.
Munkái:
1. A nagyképűek. Eredeti szinmű három felv. Kézirat gyanánt. Budapest, 1889. (Meszes László névvel).
2. Csődjogi reformok. (Három törvénytervezet). Ugyanott, 1893. (Felolvastatott a m. jogászegylet 1893. márcz. 11. tartott teljes ülésében. M. Jogászegyleti Értekezések IX. 3.).
3. Törvényismeret és esküdtszék. U. ott, 1900.
4. Vélemény a csődjogi törvényjavaslatokról. U. ott, 1901.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.