orvosdoktor, kir. tanácsos, megyei főorvos, szül. 1805-ben Szamos-Ujvárt; középiskoláinak bevégzése után az orvosi pályára lépett és 1830-ban a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. 1835-től kezdve Csanádmegye főorvosa volt és 40 éves jubileuma alkalmából szolgálatai elismeréseül a kir. tanácsosi czímet kapta. 1885-ben 50 éves főorvosi jubileumakor ő felségétől a közegészség terén szerzett érdemeiért a «csanádi» előnevet új czímeres nemesi oklevéllel kapta. Meghalt 1892. jan. 12. Makón.
Czikke az Orvosi Tárban (V. 1832. Véres guta, jeles kóreset).
Munkája: Dissertatio inaug. pharmacologico-medica de camphora Budae, 1830.
rupp, Beszéd 155. l.
Szinnyei Könyvészete.
Meskó Márton, A felső-kubini Meskó család leszármazása és történeti emlékei. Mező-Berény, 1894. 35., 48. l.
Aradi Közlöny 1892. 9. sz.