magántisztviselő, Merza Joachim kereskedőnek (ki a keleten ma is élő Mirzáján örmény családtól vette eredetét) és Simai Jozefa fia, szül. 1861. febr. 25. Kolozsvárt, hol a kegyesrendieknél a főgymnasiumot 1879-ben bevégezte, előbb az ottani egyetemen, majd a bécsin több évig az orvosi szakhoz tartozó előadásokat hallgatta. Azonban a fokozódott szemgyöngesége miatt, orvosi tanácsra, pályáját megszakítva, egy nagyobb uradalomban gazdasági ügyekkel foglalkozott és szenvedélyes turistává vált, míg 1893-ban atyja halálával, mint annak örököse a biharmegyei földbirtokosok sorába lépett. 1894-ben a Kolozsvárt alakult erdélyi Kárpátegyesület főpánztárosává, 1897-ben pedig a városi törvényhatósági bizottság tagjává választották. Időközben megtanulta a német és franczia nyelvet és a 90-es években több külföldi tanulmányutat tett; beutazta Német-, Franczia- és Olaszországot, Ausztriát, Skandináviát, Korzikát és Svájczot, hol mindenütt az erdélyi Kárpátegyesület külügyi megbizottsjaként az európai testvéregyesületekkel személyes összeköttetést létesített. Az örmény beköltözés emlékére a szamosujvári Verzereskul-szobor felállítását 1893-ban ő kezdeményezte. A magántisztviselők nyugdíjintézete erdélyrészi elnöke, az erdélyi Kárpátmúzeum őre, a kolozsvári takarékpénztár és hitelbank választmányának és az országos múzeum- és könyvtárbizottságnak tagja.
Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Borsszem Jankó (1885-87.), Fővárosi Lapok (1887.), Bolond Istók (1889-1901.), Üstökös (1890.), Budapest (1892-94., 1899. költ.), Kárpát Emlékkönyv (1893. adomák), Armenia (1893-94. A hazai örmények és a millennium, Lukácsi Kristóf emlékezete, Ápoljuk az örmény szellemet és költ., 1895. A magyar-örmény Geniuszhoz, A magyar-örmények ethnographiai hanyatlása, 1896. Szabadság Patkanian után örményből és költ., 1897. Az örmény emlékszobor, A hazai örmények létszáma és örmény-katholikus jellege, Luszinián Leó síremlékénél, 1898. költ., 1899. Az örmény ritus és költ., 1900. Az E. K. E. kiállítása és az örmények, Az erdélyi örmények és a népszámlálás és költ., 1901-1902. költ.), Aranyosvidék (1894. költ.), Erdély (1894, Ciurgó helyett Csurgó, 1894. A hazai turisták és az ezredéves ünnep, 1896. költ., Központi turista szervezet, gr. Béldi Ferenczné, jellemrajz, A kirándulóhelyek föltárására, 1897. Országos Kárpátegyesület, Kárpát-muzeum, A legifjabb nemzedék és a turistaság, Látogatás a külföldi alpesi klubbokban, felolv., A bécsi néprajzi muzeum, A hegymászásról, költem. és könyvism., 1898. Az E. K. E. külföldi bizottságának feladata, A turini alpesi muzeum, Tájképfestészet és turistaság, 1899. Feilitzsch Arthur báró, Az idegenforgalom emelése, 1900. A hógörgeteg veszélyei, A turista-utak jelentősége, Téli turistaság, németből, Hazai idegenforgalmi-egyesület, Az E. K. E. fürdőkönyve és az idegenforgalom, Turistaság és táplálkozás, Az iskolai kirándulások haszna, A Mártacsúcs, 1901. A házi- és népipar turista szempontból, Egy székely hattyúdal), Besztercze (1895. Radna-Borberek); Erdélyi Hiradó (1895. aug. Uti emlék, okt. költ., nov., decz. humoreszkek és költ., 1896. ápr. Az örmény püspökség visszaállítása, jún., júl. Örmény szert. püspökség és vikariatus? költ. és humoreszk, A pángermán liga és az erdélyi szászok, szept. A Peána tető millennáris elnevezése, okt. Müncheni benyomások, Kneipp birodalmában, Helén szegfűje, A medvék városában, Az Alpok költészetes, költ. sat., Lönhart Ferencz); Kolozsvár (1895. aug. Kirándulás a Muki szoroshoz); Ellenzék (1896. április, Örmény püspökség, 1900. jan. Magyarstylű butorzat, A turista ipar, máj. A városi kerületek új nevei, aug. Az ármenizmus néprajzi szempontból); Szamos-Ujvár (1897. Válasz az «Örmény püspökség»-re); M. Állam (1896. 300. sz. Az örmény emlékszobor, 1897. aug. Az örmények és a kath. autonomia, szept. Mária-Czell, 1899. ápr. A Salzkammergut fővárosa, nov. Szamosujvár 200 éves városi jubileuma); Erdély Népei (1898. Mit tegyünk a népviseletek érdekében, 1899. A Kárpát-múzeumi gyűjtés gyakorlati szempontból, 1901. A juhbemérés vagy összefejés, A népviseleti múzeum Bozenben); Magyarország (1899. ápr. Az örmények és a magyar oltárnyelv, 1900. nov. Örmény templom Budapesten); M. Polgár (1899. júl. A női ipariskola kiállítása); Pannonia (1899. nov. A szamosujvári püspökszobor); Ujság (1900. Régi magyar tudós eszközök, A lelki hólabdázás).
Munkái:
1. Uti emlékek a tavak országából. Kolozsvár, 1895.
2. A magyar örmények ethnographiai hanyatlásának okairól és azok orvoslásáról. Szamosujvár, 1895. (Különny. az Armeniából).
3. Az örmény püspökség. Kolozsvár, 1896.
4. A hazai örménység jövője. U. ott, 1896.
5. Svájczi képek. U. ott, 1897.
6. Látogatás a külföldi alpesi klubbokban. U. ott, 1898.
7. A külföldi néprajzi múzeumokról. U. ott, 1899.
8. Az örmény ritus magyar missziójáról. U. ott, 1901. (Veridicus álnévvel. Olasz fordításban is meg fog jelenni).
9. Az örmény kereszt. U. ott, 1902. (Sajtó alatt. Örményül is meg fo jelenni).
Álnevei és jegyei: Sinapis, humorisztikus czikkeinél és verseinél, Ekefalvi, Araráti, M. Gy. és Za-la.
Pallas Nagy Lexikona XII. 546., XVIII. 251. lap.
Magyarország és a Külföld 1900. 6. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.