szent Benedek-rendi áldozópap és tanár, szül. 1834. márcz. 5. Magyar-Szölgyénben (Esztergomm.); középiskolai tanulmányai után 1851. szept. 11. lépett a rendbe; a theologiát Pannonhalmán hallgatta. 1857. aug. 31. fölszenteltetett; 1857-62-ig Pápán volt tanár, azután Győrött, hol 1883. máj. 25. meghalt.
Czikkei a Családi Lapokban (1855. Az egély angyala, 1857. A genzanoi úrnpai virágünnepély); a Tanodai Lapokban (1857. Guzmich Izidor, Maár Bonifác, Vajda Samu, 1858. Révay Miklós, A természettudományok előadása az algymnasiumban, 1860. Bessenyei György); az Ifjusági Plutarchban (szerk. a pápai kath. gymnasium tanárai. Eger, 1858. I. Szent Imre, Garay János); a Győri Közlönyben (1864. 28. sz. A Győri Közlöny szerkesztőjéhez írt levél, 1865. Népköltészeti gyermekdalaink és népmeséink érdekében, 1866. Czuczor Gergely gondolat töredékek, Kisfaludy Károly, Kisfaludy László, győri és körmendi várkapitány, Kisfaludy Sándor, 1867. Széchenyi István emlékezete, A győri főgymnasiumi múzeum ritkább terményei, Kisfaludy Sándor sír emlékszobra ügyében, 1868. Széchenyi István emlékezete és társadalmi életünk, 1869. A tüzéri főparancsnokság pecsétje szabadságharczunk idejéből, 1870. Római sír, A Mayer-féle ház kutjából kiásott római sírról, 1871. A mézeskalácsformák és kályhafiók ügyében, Régészet, 1872. Győrvár négyféle rajza és a győri vaskakas, 1873. Győrváros történeti és régészeti emléktáblái, Volt-e Napoleon Győrött? I. Napoleon csakugyan volt Győrött, 1874. Gondolatok Orsonits Iván sírjánál, 1875. Pálffy és Schwarzenberg képe a győri múzeumban, Achen János képeiről, Római templom emlékköve Bőnyről, 1880. 90. szám. Kisfaludy Károly deákkori lakása Győrött); a Figyelőben (1871. Kölcsey Ferencz emléksorai Klobusiczky Matildhoz); az Archaeologiai Értesítőben (1872-ben Archaeologiai levelek, A győri homokgödrök kősírja Domitian idejéből, A győri főgymnasiumi múzeum s a vidék nevezetesebb régiségei); a győri r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1874. A győri múzeum éremgyűjteménye és valami a lelhelyek fontosságáról, 1876. Arrabona temetői, Győr harmadik temetőjének ásatása alkalmából); a Fehér Ipoly által szerkesztett: Győr megye és város egyetemes leírása (Bpest, 1874) cz. munkában: Győrmegye állatvilága, Győr város utczái és nevezetesebb épületei, A győri székesegyház kincstára, Győrvár, A győri főgymnasium régészeti gyűjteménye, Győrmegye műemlékei); a Győri Lapokban (1879. Horváth Endre irodalmi érdemeinek méltánylata).
Munkája: Pázmándi Horvát Endre. Élet- és jellemrajz, születése százados évfordulati ünnepélyének alkalmára. Győr, 1879. (Különnyomat a győri r. k. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1880).
Az ijfusági Plutarch szerkesztésében is társ volt Füssy Tamással és Vaszary Kolossal 1858-60. Pápán (összesen hét évfolyamban hat füzete jelent meg).
Egyetemes Philologiai Közlöny i. 207. l.
Szőllőssy Károly, Szerzetes rendek. Arad, 1878.
Figyelő VI. 245. l.
Scriptores Ordinis Sancti Benedicti. Vindobonae, 1881. 298. lap.
Győri Közlöny 1883. 43., 141. sz.
Pesti Napló 1883. 143. sz.
Zeliger Alajos, Esztergomvármegyei írók. Bpest, 1888. 130. lap.
Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 425., 436. l.