népiskolai igazgatótanár, M. János és Major Borbála kisbirtokosok fia, szül. 1852. szept. 27. Esztergomban; ott végezte a reáliskola alsó osztályait és a tanítóképző első évfolyamát; a második évre Győrbe ment, a hol 1870-ben képesítést nyert. A tanítói pályán Gönyőn (Győrm.) kezdte; innét Herczegfalvára (Fehérm.) és egy év mulva Duna-Pentelére került, a hol a tudós Rosty Pál nagy befolyással volt reá, gazdag könyvtárát rendelkezésére bocsátotta és barátságával is megajándékozta. 1873-ban részt vett a Budapesten rendezett tornatanfolyamon, a hol tornatanítói oklevelet nyert. Ugyanekkor a budapesti tanfelügyelőségnél mint tollnok volt alkalmazva. 1874. okt. 1. Magyar-Óvárra nevezték ki népiskolai tanítónak, hol hét év mulva igazgató-tanító lett. Az ő érdeme, hogy a német iskolát egészen megmagyarosította. A Széchenyi körnek egyik megalapítója s tevékeny tagja lett. A kisdedóvó megalapításánal s a brucki iskola megépítésénél is közreműködött; a polgári leányiskola szervezése s az elemi iskola államosítása szintén az ő érdeme. A magyar nyelv terejsztéseért négyszer részesült jutalomban és egyszer miniszteri elismerésben; gróf Csáky Albin miniszter pedig a mosonyi iskolákhoz miniszteri iskolalátógatónak nevezte ki. Elemi iskolai s tanítóegyesületi elfoglaltsága mellett a magyar-óvári gymnasiumnak 24 évig volt tornatanára, a mosonymegyei régészeti egyletnek pedig hosszú ideig titkára; igazgatta az ipariskolát, vezette a gondnoksági gyűlések jegyzőkönyveit. Szervezett tápalapot, a melyből évenként 85 gyermeket élelmeztek novembertől husvétig és erre ő egyedül ezer forintot gyűjtött. Százakat gyűjtött egyházi czélokra, a magyarországi tanítók árvaházi egyesületének 2348 fr 79 krt küldött be; sokat gyűjtött az Eötvös-alapnak is. 1899. aug. a «szolgálat érdekében» a kaposvári állami elemi iskolához nevezték ki.
Paedagogiai czikkei a Néptanítók Lapjában, a Népnevelők Lapjában, az Ung. Schulbotenban, a Néptanodában és Népiskolában jelentek meg; sokat írt a Pozsonyvidéki Lapokba; nagy érdeklődést keltett: A kisdednevelés befolyása iskoláink magyarosítására (1880) cz. czikke. Czikkei az Esztergomban (1875. 16. sz. Farkas endre, XVI. századbeli magyar költő); a M. Paedag. Szemlében (1882. Schulverein és népiskola Ebner Károly életrajzával); a magyar-óvári ipariskola Értesítőjében (1887. Jegyzetek Velencze ipartörténetéből); a magyar-óvári gymnasium Értesítőjében (1887. A tornászat szerepe a gymnasiumban).
Munkái:
1. Mezei gazdaság és kertészet tanítása a népiskolában. Bpest, 1883.
2. Szülőföldisme. Mosonymegye rövid ismertetése a népiskolák III. (osztálya) tanfolyamának tanulói számára. Magyar-Óvár, 1886. (Mosonymegye czímerével és két térképpel).
Szerkesztette és kiadta a Mosonymegyei Lapokat 1890-től 1896-ig és ennek folytatását a Mosonymegyei Hirlapot 1896-1897-ben, mely Mosonymegyében egyedüli hirlapja volt.
M. Könyvészet 1887.
Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei írók. Bpest, 1888. 129. l.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. Békés-Csaba, 1896. fényny. arczk.
Somogyi Ujság 1900. 27. sz.