1848-49. nemzetőri-őrnagy, később miniszteri tanácsos, M. László táblabiró és Földváry Teréz fia, szül. 1813-ban Kapos-Mérőn (Somogym.); 1828. júl. 27. a pesti gymnasiumban, hol alumnus diák volt, végezte a költészeti osztályt. 1848-ban előbb nemzetőri őrnagy volt és okt. végén mint parancsnok vezette csapatát a schwechati csatába; utóbb behivatott az országos rendőri hivatalba s ott tanácsos lett és ezen hivatalát a szabadságharcz végeig viselte. A szabadságharcz után Angolországba menekült és később Manchesterben egy hírneves gyárnak lett az igazgatója, hol 1858-ban meghalt.
Elbeszéléseket és apróbb czikkeket írt a Nefelejtsbe (1832), a Regélőbe (1833, 1835), a Rajzolatokba (1835), a Pesti Hirlapba (1841. 196. sz. Nemzeti színház ügyében még valami), az Életképekbe (1845. I. Kérdés: Ki az universalis genie?).
Munkája: Idyllion honoribus adm. rev. ac eximii P. Constantini Eschner e clericis regularibus scholarum piarum in majori gymnasio Pesthiensi II. human. scholae professori in documentum verae gratitudinis occasione lucis onomasticae ... die 27. Julii anno 1828 reverenter dicatum. Pesthini.
Kéziratban: Kézművesek lakomája, énekes vígj. egy felv. Anglei L. után ford. (Budán előadták 1834. decz. 8., 1835. és Debreczenben 1836. aug. 21.), Nőm férje, vígj. három felv. (Debreczenben 1836. júl. 3.); Házasságszerző, szinmű Goldoni után ford.
Szerkesztette a Radicallap cz. politikai napilapot 1848. jún. 1-től júl. 16-ig összesen 37 számát Pesten.
Neje: Haimbacher Konstanczia, bécsi nő, szintén részt vett az 1848-49. mozgalmakban és 1849-ben mint titkos ügynök a magyar kormány megbizásából Angolországba ment. Meghalt 1859-ben Manchesterban. Több szinművet írt.
Honművész 1836. 63., 75. sz.
Magyar Hirlap 1851. 568. sz. (Haditörvényszéki itélet).
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 417., 420. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 531. l.