orvos- és sebészdoktor, szemorvos, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1805. szept. 24. Győrött, hol atyja kereskedő volt; a gymnasiumot és bölcseletet a soproni ág. ev. lyceumban és Bécsben végezte. Bécsben kezdte meg orvosi tanulmányait, de egy tanárral történt vitája eltávozásra indítá s Prágában kezdte az orvosi első évet; ezentúl egy évet Páduában töltött; végre Páviában állapodott meg, hol több évig nyerte végleges kiképeztetését és 1832-ben orvos- és sebészdoktori oklevelét is. Utolsó évében rendkívüli szorgalmat fordított boncztani készítményekre, a mirenynyel való foglalkozás azonban pár hétig tartó súlyos beteggé tette. az orvosi gyakorlatot Bécsben kezdette meg. Egy orthopaediai intézet alkothatásának czéljából azonban 1834-ben Pestre költözött és 1836-ban megnyitotta intézetét. Az 1838. árvíz azonban ezen intézetet is elpusztította. 1839 elején gyermekkórházat alapított, melyet aug. 16. nyitottak meg, mely intézet 13 évi fönállása ideje alatt 44 ezer beteg gyermeknek nyújtott segélyt. 1836-ban az orvosi történettan rendkívüli tanárává neveztetett ki az egyetemen; ő hozta be hozzánk első az újabb sebészet néhány jótékony fölfedezését, a bőr alatti izom és inmetszést tagzsugorodásoknál és elgörbüléseknél és a kancsal szem műtétét sat. A m. tudom. akadémia 1835. szept. 14. levelező tagjai sorába választotta; a bécsi s berlini Hufeland-orvosegylet is megválasztotta tagjának. Schoepf családi nevét 1849-ben Méreire változtatta. Az 1848-49. mozgalmakban tevékeny részt vett és Arad capitulatiója után török földre menekült; onnét Angolországba költözött és Manchesterben telepedett le mint gyermekorvos, hol művészetéről felolvasásokat is tartott angolul; ezeknek egynémelyike (Lecture on temperaments and thei proper diet, Lecturs on the diaseases of children, Disorders of infantil development sat.) nyomtatásban is megjelen és a hol 1858. márcz. 12. meghalt.
Czikket írt az Athenaeumba (1842. Természet).
Munkái:
1. Dissertatio in auguralis de ischuria. Pavia, 1832.
2. Orvosi rendszerek-, gyógymódok- s némely rokontárgyakról. Pest, 1835. (Nyomatott Budán).
3. Népszerű intések a mirigykór, csontsenyv, testi kinövések, elgörbülések sat. iránt, magokban foglalván az ezen bajok orvoslására szolgáló orthopaediai gyógyintézet szellemének, gyógymódjának s belső elrendeltetésének rövid ábrázolását s a gymnastikának épekre, gyöngélkedőkre s betegekre jótékony hatását. Buda, 1836.
4. Populäre Andeutungen über Scrofeln, englische Krankheit, Schiefwüchse, Verkrümmungen und d. g. nebst einer kurzen Darstellung des Geistes der Heilart, und der Einrichtungen der für die Behandlung jener Krankhaften Zustände bestimmenden orthopädischen Heil-Anstalt und der Gymnastik in ihrer wohlthätigen Wirkung auf Gesunde, Kränkliche und Kranke. U. ott, 1838.
5. Die umstimmenden Einwirkungen und die Krankheiten des Körpers und der Seele während und nach der Überschwemmung von Pesth. Leipzig, 1839.
6. Jahres-Beitrag zur praktischen Medizin und Chirurgie in Kinderkrankheiten vom Pesther Kinderspital, mit Inbegriff der Mvo- und Tenotomien, und der Operationen des Schielens. Pesth, 1841.
7. Die Heilquellen von Szliács in Ungarn, in ihren eigenthümlich ausgezeinchneten Wirkungen für Aerzte und Nichtärzte. Herausgegeben von einem Badegaste. U. ott, 1841.
8. A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával. U. ott, 1842.
9. A pesti gyermekkórház és annak 3 1/4 évi hatásának rövid vázlatja az általa ingyen orvosolt gyermekbetegségeknek áttekintetével. U. ott, 1842. (Ugyanez németül. U. ott, 1842.)
10. Nehány szó általánosan megalapult ártalmas gyermeknevelési hiányok körül magyar szülőkhöz. U. ott, 1844.
11. Őszinte nyilatkozat a kancsal szem s taggörbüléseknek gyökeres gyógyműtétek valódi becse körül, különös tekintettel a régtől megrögzött térd- és könyökzsugorodásra s útmutatás e műtétek tökéletesb kivitelére, nagyszámú öntapasztalatai után ... U. ott, 1844.
12. A csecsemő kortól a 15. évig terjedő 8576 gyermekkóreset rendezete orvosi és sebészműtői tapasztalataim áttekintete. U. ott, 1845. Három tábla rajzzal.
13. A gyermekgyógyászat tankönyve. A pesti gyermekkórházban tett vizsgálatai s tapasztalatai nyomán a tudomány ujabb álláspontjához képest, számos kóresettel s kórismei táblákkal ellátva. Első kötet. (A fejbántalmak.) Buda, 1847. Két táblázattal.
14. Belrésztan képekben. Kőre metszett 3 füzet. U. ott, év n.
Szerkesztette: A magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi Évkönyvek czímű havi folyóiratot Pesten 1841-ben (I. kötet 1. füzete) és 1844-ben. (Minden munkáját és folyóiratát saját költségén és veszteséggel adta ki.)
Arczképe: kőnyomat 1843., rajzolt Barabás Miklós.
Orvosi Hetilap 1858. 14., 15. sz.
Medical Times and Gazette 1858. ápr. 3. sz.
Lumnitzer Sándor, Emlékbeszéd MÉrei (Schoepf) felett. Pest, 1860.
Pester Lloyd 1861. 7. sz.
M. tudom. Akadémia Almanachja 1863. 288.
Szinnyei Könyvészete 679., 958. h.
Ország-Világ 1890. 2-ik szám, arczkép.
Századunk névváltóztatásai. Budapest, 1895. 158. l.