ev. ref. főiskolai tanár, szül. 1819. ápr. 19. Nagy-Debrekben (Szolnok-Dobokam.), hol atyja M. Mihály gazdatiszt volt; gymnasiumi tanulmányait a nagy-enyedi Bethlen-kollegiumban kezdette, 1837-ben deák lett (felsőbb osztályba lépett) és még négy évet töltött itt, míg a bölcseleti s jogi tanfolyamokat végezte. 1837-ben id. Szász Károly tanár az eszes fiút házához vette és Károly fiának nevelését reá bízta. 1841-ben bevégezte a két évi jogi tanfolyamot és külföldi egyetemek látogatására indult. Bécsben Ettingshausennél hallgatott természettant fél évig; Berlinben ugyanezt hallgatta Dove- és Magnustól, a mennyiségtant Ohmtól, vegytant Mitscherlichtől, földismét és ásványtant a két Rosetól; két évet szentelt az említett tantárgyak tanulására s a közbeeső időt utazásra fordította; bejárta déli Németországot, a Rajna vidékét és Svájczot. 1843 őszén hazajütt és Gáldon báró Kemény Albert fia, László nevelését átvette és jegyesét Vajda Annát oltárhoz vezette; az ev. ref. vallásra már Berlinben áttért M. A szabadságharcz alatt barátjával Jánosi Ferenczczel együtt a lőpor és gyutacsgyártáshoz állott, gyármunkás lett. 1849 őszén Pestre vonult családjával, hol tanórák adásával és hirlapírással tartotta fenn családját; egyideig Nyitra-Ujlakon, a kivégzett Jeszenák János fiait tanította. 1850-ben Nagy-Kőrösre az akkor újra alakított gymasiumhoz hivatott meg tanárnak, hol az ismert író-tanárok körében egy szükebb körű tudós-társaság alakult. 1856. jún. 22. Marosvásárhelyre választották meg a mennyiség- és természettan tanárának. 1857. júl. 7. tanvezető tanárrá (gymnasiumi igazgató) választatott meg: ezen tisztet három évig folytatta tanársága mellett. 1865. nov. 14-től 1866. nov. 28-ig az előljárósági gyűlések jegyzője volt. Meghalt 1879. decz. 15. Marosvásárhelyt.
Költeményeket írt a következő évkönyvekbe s lapokba: Virágkosár (Nagyenyed, 1836), Kolozsvári Remény (1840, Alpár névvel), Athenaeum, Garay Regélője (1843-44), Pesti Divatlap (1844-1847), Életképek (1845-48), Unio (Kolozsvár, 1847), a Gyulai Pál és Szász Károly által szerkesztett Nemzeti szinek cz. költeményfüzet (Kolozsvár, 1848. mintegy tíz költeménye van a füzetben névtelenül), Hölgyfutár (1849-52., 1854), M. Emléklapok (1850), Pesti Röpivek (1850), Losonczi Phönix (1851-1852), Nagyenyedi Album (II. 1851), Budapesti Viszhang (1852), Nők Könyve (1853), Délibáb (1853), Szikszói Enyhlapok (1853), Divatcsarnok (1853-54), Vasárnapi Ujság (1854, 1856. Az Idegen cz. költ., Tomory 10 aranyával jutalmazott pályamű), Müller nagy Naptára (1855-56), Erdélyi Múzeum (1857), Délibáb nagy Naptára (1857), Prot. Naptár (1856-57), Szépirodalmi Album (1858), Szépirodalmi Közlöny (1858), Nővilág (1857), Kalauz (1858), Két garasos Újság (1859), Korunk (1860), Szigeti Album (1860), Szépirodalmi Figyelő (1860-62); czikkei a Nemzeti Társalkodóban (1844. 94., 100., 129., 180., 273. sz. Naplótöredékek: Berlin, Hamburg, Helgoland, Göttinga), az Erdélyi Hiradóban (1846. 117. sz. A «Szavazat» írója a Pesti Hirlap ujdonságírójához, 128., 138., 139. sz. Nevelés körüli hiányok), a Természetbarátban (1846. Földgömbünk őskora), a Losonczi Phönixben (1851. Nyilt levél Brassainak), a Divatcsarnokban (1853. A déli ég keresztje és Dél-Amerika pusztái Humboldt után), Müller Gy. Nagy Naptárába (1855. A gőzgépekről, 11 ábr.); a Vasárn. Ujságban (1854-1856. Séták a természetben, Idegen cz. költői beszélye a pályadíjat nyert), a Marosvásárhelyi Füzetekben (1858-60. Puszták és sivatagok, Humboldt után, Tanulságos levelek urambátyámhoz, Marosvásárhelyi Kazinczy emlénybokor), a Figyelőben (1861-1662. I. Brassainak: Nincsmár Ismerettyű czikkére), a Prot. Képes Naptárban (1863. Bodola Sámuel erdélyi evang. ref. püspök), az Erdészeti Lapokban (1868. A máj.-júnisi fagyról), az Erdélyi Protestáns Közlönyben (1876. Emlékbeszéd gróf Teleki Domokos felett). A Székes Közlönynek (1867-1868-ban főmunkatársa volt. Ezek mellett igen keresett gyászjelentésíró volt.
Munkái:
1. Unio-dalok. Kolozsvár, 1847.
2. A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmű-, növény-, és állattanokat. A természetismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok és feltanodák növendékeinek ajánlva. Schoedler Frigyes 6. kiadása után magyarrá tették Jánosi Ferencz, M. és ifj. Szász Károly. Számos a szövegbe nyomott ábrákkal, csillag-abroszszal és szinezett kőny. földtani ábrával. Pest, 1853. (M. a természet- és álltattant dolgozta át).
3. Száraz lombok. Természet, szerelem, élet és haza. U. ott, 1854. (Ism. Budapesti Hirlap 1855. 703. sat. sz.)
4. Halotti bucsú-hangok. Alkalom szerint írta fölkérésre és összeszedve kiadta. Kecskemét, 1856.
5. A természettan elemei. Népiskolai használatra. Marosvásárhely, 1865. (2. kiadás. U. ott, 1876).
6. Uj világnézet. a Moleschott-Vogt- és Büchner-féle materialsmus tanairól. U. ott, 1870.
7. Három őszinte szó. U. ott, 1870. (Röpirat. Szász Róberttel együtt).
8. Teljes gyakorlati számtan. Kis-kereskedők, gyárosok, iparosok számára, úgyszintén a gyakorlati pályára készülők öntanulására és kereskedelmi iskolák használatára. Irta Karner János. A 2. kiadás után Szász Károly ... felügyelete alatt ford. Pest, 1872. (Szabó Inczével együtt.).
9. Az egész és törtszámokkal való számítás kézikönyve. Iskolai és magánhasználatra. Kolozsvár, 1873.
Szerkesztette a Marosávásrhelyi Füzeteket 1858-60-ban (összesen 10 füzet); a magyar orvosok és természetvizsgálók Marosvásárhelyt tartott közgyűlése alkalmával a Napi Közlönyt 1864. aug. 27-től szept. 2-ig; a Székely Hírlapot 1873. aug. 9-től 1874. júl. 12-ig Marosvásárhelyt.
Levelei Arany Jánoshoz Nagy-Kőrösről és Marosvásárhelyről 1858-66-ig összesen 15 (a m. tudom. akadémia levéltárában). Tréfás versei is forognak kéziratba.
Jelekor, Ecyclopaedia 263. l.
Kertbeny, Album. Dresden, 1854. 132., 510. l. (egy költem. leford.).
Fereczy és Danielik, M. Irók I. 324., 412. l.
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 320. l.
Ország Tükre 1863. 20. sz. arczk.
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 499. l.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Figyelő V. 328., 329. l.
Szinnyei Könyvészete.
1879: Hon 301., P. Napló 301., Főv. Lapok 289., 291. (Szász Károly), Erdélyi Figyelő 16. Prot. Egyh. és Isk. Lap 51., Kelet 269., 296., Pesti Hirlap 347. Erdélyi Prot. Közlöny 51., 52. sz. (Szász K.)
A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium Értesítője 1880. (Horváth Gáspár).
Vasárnapi Ujság 1879. 51. sz. (Nekr.), 1880. 2. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Uj M. Athenás 282. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Koncz József, A marosvásárhelyi evang. reform. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. 395., 463-467. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 518. l.
Ádám Gerzson és Joó Imre, A nagykörösi ev. ref. főgymnasium története. Nagy-Kőrös, 1896. 202. l.