kir. tanácsos és tanfelügyelő, M. János gazdatiszt és Szolcsányi Borbála nemes szülők fia, szül. 1823. febr. 9. Kis-Dovorányban (Nyitramegyében); mint csecsemő került Nagy-Körübe és Fegyvernek pusztára, hol gyermekéveit töltötte. Atyja gyermekévei neveltetése végett elhagyta gazdatiszti szolgálatát és oly városokban telepedett le családjával, hol alkalmas tanintézetek voltak és csekély birtokához is közelebb lehetett. M. a gymnasiumot Érsekujvárt és legnagyobbrészt Nyitrán végezte; azután a kegyesrendiek közé lépett; a bölcseletet és theologiát tanulta, midőn 1848-ban kilépett a rendből és Eötvös József báro miniszter az érsekujvári kir. képző-intézethez kinevezte tanárnak (hol szept. 3. iktattatott be); itten az első czigányiskolát ő szervezte; a város mellett lévő czigányszeren vagy 5-600 czigány lakott, kik állatkereskedéssel foglalkoztak és a mezei munkánál napszámoskodtak; ezek 70-80 gyerekeit igyekezett az iskolába terelni; e czélból Csernák József plébános néhány verses nadrágot csináltatott és ha a rajkó eljött az iskolába, felhúzta s abban tanult, majd fehér czipóval csábítgatták őket, de ez iskoláztatás két évnél tovább nem tartott. 1856-ban az érsekujvári tanítókpző megszűnt és M. okt. a Kalocsán létesített új képzőhöz helyeztetett át; ugyanott 1860-ban igazgató-tanár és a minta-iskola igazgatója lett. 1869-ben Árva- és Turóczmegyék tanfelügyelőjévé neveztetett ki, 1873-ban pedig ugyanezen minőségben Vasmegyébe került. Itt tevékeny részt vett a szombathelyi polgári leányiskola, később az ipartanműhelylyel és középkereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári fiúiskola és a kőszegi polgári fiú- és leányiskola létesítésében; tankerületében közel 200 iskola újból épült vagy bővíttetett és átépíttetett iskolaházat nyert úgy az iskolafentartó felekezetek, mint az állam áldozatkészségéből. 1888-ban nyugalomba vonult. Tagja volt az 2868-ban összehívott tankönyv- és taneszköz-készíttető állami bizottságnak is. Meghalt 1889. máj. 1-én Szombathelyt.
Czikkei a Tanodai Lapokban (1856. A czigányfaj Magyarországon, melyben az első czigányiskolát Érsekujvárt írja le, ez átment a német szaklapokba, sőt illustratiókkal a néemtországi kalendáriumokba is; a lapnak folytonos munkatársa maradt és tanirodalmi, kritikai s néhány veszérczikke neve alatt, vagy mérlegjegy és álnév alatt jelentek meg); az Iskolai Barátban (Bajnai álnév alatt); a Szilágyi Ferencz által szerkesztett Budapesti Hirlapban, később a Lonkay Idők Tanujában; a Sárközi Naptárba (1868. és 1869.) népművelési elbeszéléseket írt Bajnai álnév alatt; a Néptanítók Lapjának is munkatársa volt; ezen lap közölte halála után (1889. 39. sz.) önéletrajzát.
Munkái:
1. Életintelmek. Elmélkedések ifjak és örgek számára. Friedrich Antal után magyarítá. Bécs, 1860.
2. Szabadság, tekintély és egyház. Korunk nagy jelentőségű kérdéseinek fejtegetése. B. Ketteler Vilmos Manó német munkája után átdolgozta, Kalocsa, 1863.
3. Általános tanítás- és tanodai neveléstan. Útmutatás a néptanodai tanítói hivatal czélszerű betöltésére. A fönnálló «Tanmódisme» (Methodbuch) nyomán. Kidolgozta Hermann Ferencz, magyarra átdolgozta. Pest, 1868.
4. Nevelés- és tanítástan egyházi s világi tanemberek és tanügybarátok, néptanodai tanítók és tanítójelöltek használatára legújabb és legjobb német és franczia kútfők után Ohler Károly tankönyve szellemében kidolgozta. Kalocsa, 1866-1867. Három kötet. (2-ik kiadás. Pest, 1869., I. kötet Neveléstan. Tanodaisme. Tanmódisme. 3-ik jav. és bőv. kiadás. Budapest, 1875. A m. kir. egyetem által pályadíjazott munka).
Szerkesztette a Sárközi Árvizkönyvet (Kalocsa, 1862) Ábrahámffy Jánossal és Hang Ferenczczel együtt (ebbe Sárköz cz. rhapsodikus monographiát írta Bajnai név alatt).
Kiss Áron, A nevelés- és oktatás története. Bpest, 1880. 272. l.
Trombitás 1880. 6. sz. köny. arczk.
Petrik Könyvészete.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia 628. l.
Paedagogiai Plutarch. Pozsony, 1887. II. (Seemann Gábor) köny. arczk.
1889: Néptanitók Lapja 39. sz. (Kiss Áron), Pesti Napló 122. sz.
Pallas Nagy Lexikona XII. 512. l.