ág. ev. lelkész, szül. 1782-ben Poprádon (Szepesm.); tanulmányait Kézsmárkon, Pozsonyban és az 1805. nyári félévtől kezdve Jenaban végezte. Huszonöt éves korában pappá szentelték és 1807-ben Majerkán (Szepesmegye) kezdte meg pályáját. Lelkészkedése kezdetén mértékletességi egyesületet alapított, mi által a község anyagi és erkölcsi felvirágzásához jelentékenyen hozzájárult. 1811-ben elfogadta a kislomniczi egyház meghivását, hol 1836. jan. történt haláláig működött.
Német elegiája van a Generisch Keresztély által Cerva Dániel halálára mondott gyászbeszéde után (Lőcse, 1808); czikkei a pozsonyi Unterhaltungsblattban (1813. Attila König der Hunnen); a Tudom. Gyűjteményben (1817. XI. Az avarok Gyűjteményben (1817. XI. Az avarok kereszténységéről, 1818. XI., XII. Geographiai historiai és statisztikai tudósítások Szepes vármegyéről, 1819. VII. A Poprád partjain fekvő s megjegyzésre méltó némely városokról, falukról és omladékokról való topográphico-hist.-statisticai jegyzések); a Pannoniában (1819. De Ungarn Ruhm, Die schauderhaften Siegstrophäen, 1820. Topographisch-historische Nachrichten über Pannonien, Chronologische Übersicht der merkwürdigsten Ereignisse unter den Magyaren von 884 bis 999., 1822. Wie wurden die Ungern bei ihrer Ercheinung in Europa genannt, beurtheilt und geschildert, Der merkwürdige Congress auf der Wischegrader Burg, Petrarka's Schmähurtheil über die Ungarn sat.) a Csaplovics Topogr. Archivjában (1821. II. Das Zipser Comitat); a Felsőmagyarországi Minervában (1825. Zágráb városának törvényes rendszabásai, Egy két dátum Mátyás nagy fejedelmünk maecenásságáról, Mátyás király a Királyhegyen, A magyarok nyomorúságai a török hatalom alatt 1613.); az Irisben (1826. Ungarns Zunftwesen im XV. Jahrhundert)... a Zipser Boteban (1876. 48-51. sz. Nachrichten von einer Schatzkammer im Tatragebirge, a Vaterländ. Pilger után); munkatársa volt a Pesther Damenzeitungnak, az Irisnek, Mnemosynenek, Spiegelnek, a Kaschauer Wochenblattnak és a prágai Hesperusnak.
Munkái:
1. Der ungarische Zipser-Sachse in seiner wahren Gestalt. Leipzig, 1806. (2. kiadás. Kassa és Lipcse, 1821.).
2. Am Vermählungstage des Herrn Georg Christian Kriebel ... mit Mlle Johanna Susanna Toperczer. Leutschau, 1808. (Költemény).
3. Elegie auf den frühzeitigen Tod der Frau Johanna Rumi, gebornen Mitterer. Ugyanott, 1808.
4. Elegie auf Daniel von Cerva, Prediger in Käsmark. U. ott, 1808.
5. Ungrischer Plutarch, oder Biographien merkwürdiger Personen des Königreichs Ungarn und der dazu gehörigen Provinzen. Aus authentischen Quellen geschöpft und in chronologischer Ordnung dargestellt. Pest, 1815-16. Négy kötet, 4 rézm. arczképpel. (Az I. kötetet 1815-ben Kölesy Károly Vincze maga írta s adta ki, a II-IV. k. 1816-ban Melzer Jakabbal együtt. Magyarul: Nemzeti Plutarkus cz. ugyanígy jelent meg Pesten, M. neve a II., III. kötetben Melczernek, a IV. k. Melzernek írva).
6. Der graue Hans, oder der Greis in der Feuerhöhle. Ein Lesebuch zunächst für Landschulen. Pest, 1818.
7. Gedichte. Kaschau, 1820. Két kötet.
8. Merkwürdige Erzählungen aus der Geschichte der Magyaren. Kaschau, 1825. (2. kiadás. U. ott, és Lipcse, 1833.).
9. Biographien berühmter Zipser. Kaschau, 1832.
Levelei Rumyhoz, összesen 17 (a m. tudom. akadémia levéltárában).
Eredeti kézirata: Merkwürdige Erzählungen, 4rét 132 lap (Censurai példány 1823, 1826. és 1828-tó, a m. n. múzeumi könyvtár kézirati osztályában).
Zeitschrift von u. für Ungern VI. 1804. 250. l.
Rassmann, Friedrich, Pantheon deutscher jetzt lebender Dichter. Helmsädt, 1828.
Spiegel 1836. 19. sz.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem II. kötet (hol többi czikkei is felsorolvák).
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 246. l.