Mellyes Belizár (ó-budai és pócs-megyeri),
fő- és székvárosi hivatalnok, M. János ügyvéd és Lombai Julia fia, szül. 1841. jún. 20. Pesten; atyja 1849-ben kormány-futár volt és Facsetnál Haynau fogságába került, halálra ítéltetett, de kegyelmet nyert és Temesvárt várfogságba jutott, majd szabadlábra helyeztetvén, ugyanott katonai felügyelet alá helyztetett; ezért családja is Temesvárra költözött. 1853-ban atyja, mint az alkotmány helyreállítása miatt indított mozgalom részese, ismét fogságba került. Ekkor Mellyest Lombay Imre pestvárosi kapitány nagybátyja vette magához és kereskedelmi iskolát végeztetett vele. 1859-ben a helytartótanácsnál mint gyakornok és díjnok nyert alkalmazást. 1860-ben Nagy-Maros község hívta meg jegyzőnek, 1872-ben képviselőjelölt volt a szent-endrei kerületben. 1877-ben Budapest szolgálatába állott mint közvágóhidi igazgató és szemvevőségi segéd.
A Méhészeti Lapoknak munkatársa volt, ebben jelent meg a Méhész dala czímű költeménye (1886.).
Munkái:
1. Az adó. Értekezés Magyarország adóreformja irán, tekintettel a fogyasztási adó, a dohány-egyedárúság, valamint a bélyeg-jövedék és az illetékdíjak megszüntetésére. 7 táblával. Pest, 1870.
2. A bankügy. Ugyanott, 1873.
3. Észrevételek Weninger Vincze úrnak a bankkérdésről írt és a Pesti Naplóban megjelent czikkére. Bpest, 1874.
Szerkesztette a Községi Ujságot és a Község-Jegyzői Közlönyt 1878. áprilistól június végeig; A Községi és Jegyzői Lapokat 1879. októbertől 1880 végeig Budapesten.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.