államtudományi doktor, ügyvédjelölt, ág. ev. jogakadémiai rendkívüli tanár, M. József földbirtokos és Meliórisz Ilka fia, szül. 1875. aug. 23. Kis-Sároson (Sárosm.); a gymnasiumot az eperjesi ág. ev. gymnasiumban végezte. 1889 nyarán édes anyjával megnézi a párisi világkiállítást; útközben meglátogatta Turinban Kossuth Lajost; azóta majd minden évben tett nagyobb utazást. 1892. őszén VIII. osztálybeli tanulókorában a főgymnasiumi magyar társaság megválasztotta alelnökének, 1893. jún. 29. letette az érettségi vizsgát és szept. Eperjesen joghallgató lett; az 1895-96. tanév tavaszi félévét a budapesti, az 1896-97. II. félévet a kolozsvári egyetemen töltötte s ez utóbbi helyen 1897. jún. 9. nyerte végbizonyítványát. Mint joghallgató a jogakadémiai életben tevékeny részt vett; a kolozsvári debreczeni s nagy-váradi deák-kongresszusokon mint kiküldött szerepelt. Kolozsváron szerezte meg 1897. nov. 27. államtudományi doktori oklevelét. Jogtudományi első kiegészítő szigorlatát 1898. nov. 23. tette le. 1897. jún. 8-tól az eperjesi ügyvédi kamara ügyvédjelöltjei sorába lépett, decz. 17. pedig az eperjesi ág. ev. kollegium végrehajtó bizottsága magántanárrá választotta meg. 1899. ápril elején a vallás- és közoktatásügyi miniszterium 1000 frtos ösztöndíjjal kiküldte tanulmányútra; bejárta NÉmetország, Németalföld, Belgium és Angolország főbb helyeit; hosszabb időt töltött Londonban, mint a The London School of Economics and Political Sciences rendes hallgatója; 1899. októbertől 1900. februárig Berlinben végzett alkotmány- és jogtörténelmi tanulmányokat. Az Evang. Verein für kirchliche Zwecke felszólítására 1900. jan. 21. a testület egyik osztályában felolvasást tartott: Ueber den Protestantismus in Ungarn. A berlini Intarnationale Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft und Nationalökonomie fölvette tagjai sorába. 1900. nov. 29. a m. heraldikai és genealogiai társaság megválasztotta levelező tagjának. Az eperjesi jogakadémia rendkívüli tanárának is kineveztetett. Külföldi útjáról Berlinből már betegen érkezett haza. Az 1901. elejét San Remoban töltötte, májusban Griesben volt, de reménytelenül tért haza. Meghalt 1901. nov. 12. Eperjesen.
Czikkei a Sárosmegyei Közlönyben (1894. Emlékezés Kossuth Lajosra, Névmagyarosítás, Egy csalódás, rajz, 1895. Rózsi, rajz, Diák-kongressusi emlékek, Herfurth József, Mártha, rajz, 1896. Millenniumi karczolatok, Budapesti és san-remói levél, Egy aranyat egy magyar szóért, A kis-szebeni beszámoló, Hazslinszky Frigyes, 1897. Kolozsvári levél, 1898. A koronázási hitlevél, a koronázási eskü szerepe a magyar közjogban, Sajtószabadság, esküdtszék, Márczius 15., A magyar alkotmány némely jellemvonása); a Turulban (1894. Nehány adat a Sigray és Korotnoky családok multjából, 1896. Meliórisz család, 1898. Néhány adat a Daxner család történetéhez, 1899. A Both család czimeres nemes leveléről, felolv. ápr. 27.); a Felvidéki Szemlében (1894. Felhivás Kossuth-emléktábla létesítése ügyében, 1898. A magyar és német elem első találkozása); a Felföldben (1895. Rajzok 1848-49-ből); az Egyetemi Lapokban (1896. Milleniumi gondolatok); az Eperjesi Lapokban (1899. 1848-1849-ből, Uti jegyzetek, A branyiczkói csata, 1900. Londoni apróságok, felolv.); a Huszadik Században (1900. Egy londoni szakiskola).
Munkái:
1. A holicsi vár foglya. Történeti elbeszélés. Eperjes, 1897. (Különnyomat a Sárosmegyei Közlönyből. A tiszta jövedelem az eperjesi jogászegyesület javára fog fordíttatni.).
2. A magyar alkotmány biztosítékai. Bpest, 1898. (Államtudományi doktori értekezés).
3. Gyász a királynéért. Eperjes, 1898. (Különnyomat a Felvidéki Szemléből).
4. A heraldika köréből. (Különny. az Eperjesi Lapokból.). Függelékül: A Sárosvármegyéből eredett, vagy itt megtelepedett családok czimerei. U. ott, 1899.
5. Séta a Westminster abbey templomában. U. ott, 1900. (Különny. az eperjesi Széchenyi-kör 1899-900. Évkönyvéből.).
Magyar Könyvészet 1898-99.
Gyászjelentés és önéletrajzi adatok.