bölcseleti doktor, a m. n. múzeumi könyvtár tisztviselője egyetemi magántanár, M. Márton földmíves és Molnár Judit fia, szül. 1872. szept. 16. Szarvason (Békésm.); középiskoláit szülővárosában és Kézsmárkon, az egyetemet Kolozsvárt és Bécsben végezte. 1898. okt. tanári oklevelet Kolozsvárt és 1896. febr. bölcseleti doktorit a Budapesti egyetemen szerzett. Tanított 1894. febr.-jőn. a dévai állami főreáliskolában, 1894-96. a bécsi Theresianumban, és 1896. okt.-1897. febr. a budapesti ág. ev. főgymnasiumban. 1896. júl. 1. óta a m. n. múzeum könyvtárában van alkalmazva, 1901-től mint segédőr; 1900-ban a budapesti egyetemen «a magyar szófejtésből» magántanári képesítést nyert. A hazai kolostori könyvtárakban 1897 és 1898 nyarán kutatott és ekkor találta a «Gyöngyösi glossák»-at. 1899. márczius-június Oroszországban tett tanulmányutat, ez alkalommal nyelvészeti ismeretinek gyarapítására miniszteri kiküldetéssel ment; ekkor volt Varsóban, Pétervárt, Moszkvában és Kievben, mindegyik helyen egy-egy hónapot töltött; megfordult ekkor Finnországban is Helsingforsban is. 1900 nyarán két hetet Vasmegyében töltött, a hazai vendek nyelvének és irodalmának tanulmányozása czéljából; ekkor Zágrábig kutatta a nép nyelvét. 1901. febr.-márcz. nyelvészeti ismereteinek gyarapítására a lipcsei egyetemre küldetett, a hol Leskien Ágost szláv előadásait hallgatta.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1893. A beszterczei szójegyzék, Tézsola, tézsla, 1894. Szómagyarázatok, Örökkön örökké, Mafla, Surol, Darabant, Diéta, Cimer, 1895. Német vendégszók, Hocos, Egrës, Folnagy és Folnegovics, 1896. Vatalé, Még egyszer a folnagy, Pótlások olasz jövevényszavainkhoz, A lesz mint időképző, Keltys, 1897. Fëcs-tej, Furik, Gárf, Taraczk, Német jövevényszók, Körözs vagy Kőrösfolyó? Heyden Sebald beszélgetései, Erdélyi szász jövevényszók, 1898. A Jordánszky és Érdy-kódexhez, A bécsi és a müncheni kódex irói, Szavaty, zavagy zavat, Dőzsöl, 1899. Kalangya, Lőcs, Jól néz ki, Két ritka szó, Bakos, Bána, Csuforog, Karcos? Köczög, Pocak, Pőtye, pötye, Szavatos, 1900. A zivatar szó családja A baskir-magyar rokonság, Bürü, Brassó és Kronstadt, A német jövevényszókhoz: belcs, lőcs, Szláv jövevényszók, Tabán, Az orosz császári akadémia szótári munkássága, Szónyomozás, Bockó, bocog, Csarna, Indok, Rába, Rábcza, Zerna, 1901. Dajnál, Julián jelentéséhez, Brákon, A müncheni kódexhez, Horgas, Buta); az Erdélyi Múzeumban (X-XII. 1893-95. Az uj magyar Tájszótár, ism., Schlägli szójegyzék, Szegedi Gergely Énekeskönyve, Oblak, Vatroszlav, Haşdeu-ról, Német és magyar szólások, Ismeretlen magyar számolókönyv, nyelvészeti ismertetés, Csizmadia, Dőzsöl, Szavatos); a Nyelvtudományi Közleményekben (1894. Az igenevek: Péter János, Az igenevek használata, Kombinált igeidőalak, Pótlások jövevényszavainkhoz; Karapol, Kappan, 1895. Szláv szavainkról: Asbóth O., A szláv szók a magyarban, Helyhatározó demonstrativ elemek: Gieswein S. füzete, Kotorgárt, zsarol, perzsel, Tröster János, Német szófejtés: Kluge Fr., Etymologisches Wörterbuch, Török oszmanli eredetű jövevényszavainkhoz, Adatok a szlávság magyar elmeihez, Az erdélyi szászság magyar jövevényei: Jacobi Gy. értekezése, 1896. Adatok a szláv jövevényszók korához, A szlovén nyelv szótára: Wolfov Slovar-nak ism., Veles, velez, velencze, Iromba, A 3-ik személyű névmás j-kezdetű alakja az osztyákban, Fena, Fáré, Követ fújni, 1897. Ismeretlen magyar Calepinus, Geréb, Sarjú, 1898. A gyöngyösi glosszák, Magyar-horvát glosszák, Magyar jövevények az erdélyi szászok nyelvében, A schlägli és beszteczei szójegyzék, Egy rejtelmes szó: Leubezes, Rákos, 1899. Egy XVI. századbeli palócz-orosz szójegyzék, 1900. A Festetich-codex egy ismeretlen másolata); az Ethnographiában (1895. Cseh-szláv ethnographiai kiállítás Prágában, 1896. A «birkás»-al való járás Szarvason, A «Hajnal»-al való járás, 1897. Könyvtári jelentés, 1898. A szlávság eredetéről, Régi ráolvasás, 1899. Volf György szláv kutatásai a külföldön és könyvismertetések); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. Dutka = dukát? és könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1895. A legrégibb magyar jezsuita-dráma); a M. Könyv Szemlében (1899. Magyar grammatika a kijevi tanítóképző könyvtárában); a Budapesti Hirlapban (1899. 16. sz. Az orosz huszárság története).
Munkái:
1. Német vendégszók. Bpest, 1895. (Különnyomat a M. Nyelvőrből).
2. A gyöngyösi gloszszák. U. ott, 1898. Hasonmással. (Különny. a Nyelvtudom. Közleményekből).
3. A gyöngyösi latin-magyar szótártöredék. Veress Ignácz másolata felhasználásával közrebocsátotta bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta ... Kiadja a m. tudom. akadémia. U. ott, 1898. (Ism. M. Nyelvőr).
4. Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sparchschatzes. Gesammelt von Dr. Viktor Lumtzer und J. Melich. Innsbruck, 1900. (Quellen und Forschungen VI.).
5. Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? U. ott, 1900. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből XVII. 4. Ism. Magyar Nyelvőr, Századok).
M. Könyv-Szemle 1897-1901.
M. Könyvészet 1898. és önéletrajzi adatok.