ev. ref. főgymnasiumi tanár, előbbinek és Kovács Terézia fia, szül. 1840. okt. 14. Avas-Ujvároson (Szatmárm.); tanult Szatmárt és a debreczeni ev. ref. gymnasiumban 1858-ig; a lelkészi pályát válaszotta a debreczeni főiskolában, majd köztanító és esküdt felügyelő lett 1862-ben. Az 1863-64. évet Pozsonyban töltötte mint nevelő s ott sajátította el a német nyelvet; egyúttal az ág. ev. főgymnasiumban egy elbetegesedett tanárt helyettesített. Visszatérvén Debreczenbe, ismét köztanító és esküdt lett, majd az ifjusági énekkar vezetője, contrascriba és senior (1866. aug. 1-től 1867. febr. 1-ig). 1868-ban a jenai egyetemet látogatta, hol bölcseletet és történelmet hallgatott. Hazajövetele után segédlelkész volt Hajdú-Böszörményben Benedek Lajos esperes mellett. 1869-ben vallástanár lett Nagyváradon a főgymnasiumban. 1871-ben lelkészül hívta meg a mezőtelki egyház községe. 1873-ban népkönyvtárt alapított. 1875-ben Kis-Hodosra (Szatmárm.) költözött az egyház hivására lelkésznek. 1876. okt. Máramaros-Szigetre hivatott tanárnak, hol jogakadémiai és gymnasium tantárgyakat adott elő; jogbölcseletet, alkotmánytörténetet, bölcseleti előtant és német nyelvet. 1884-ben a máramaros-szigeti főgymnasium államsegélyt nyervén, gymnasiumi tanár lettés azóta ott működik.
Czikkeket írt a Nagyváradba, a Debreczeni Prot. Lapba, a Máramarosba Avasi Gyula névvel, az Ellenőrbe (1878), a Czelder Figyelmezőjébe és az Országos Tanáregylet Közlönyébe.
Munkái:
1. A német irodalomtörténet rövid rajza és a német mondatszerkezet szabályai és táblázata. Kézirat gyanánt. Bpest, 1881. (Névtelenül).
2. A lélektan és gondolkozástan vázlata. U. ott, 1891.
3. A jogbölcselet. Bevezetés. Máramaros-Sziget, 1898. (Különnyomat a Máramarosból).
Magyar Könyvészet 1891.
Vadja Emil Névkönyve 193. l. és a debreczeni ev. ref. főiskola jegyzőkönyvéből és önéletrajzi adatok.